Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

5ä£. Az arany és ezüstpénznek a fiumei,

302 buccari,

303 zenggi,

304 carlopagi,

305 portorei

306 és buccariczai

307 szabad kikötők területére szándékolt kivitele az azt környező harmincadvonalon nem gátoltatik, de onnan a külföldre vezető irányzatban hasonlóan felfüggesztetik. Eme felfüggesztés nem terjesztetik ki az ausztriai tartományokkali rendes pénzforgalomra, mindazáltal minden olyatén pénzkivitel, melynek öszvege 300. ftot meghalad, az illető szabad kikötő főharmincad-hivatalánál bejelentendő, s vámhivatali szabadjegyzékkel igazolandó, s a netán még e felől esetről esetre szükségesnek vélt ellenőrködési feltételeknek szoros megtartása mellet eszközlendő. Az illető harmincadi és kikötői hivatalok ezen szabálynak pontos kezelése és végrehajtása iránt kellőleg utasítvák, ezen rendelet megszegői pedig az igazságügyi minisztérium alá tartozó, s a csempészkedések felett ítélő bíróságok eleibe fognak állíttatni. Kelt Pesten April 19áe 1848. Kossuth Lajos pénzügyi miniszter Hátirat: Érkezett Április 27. 1848. olvastatott 848

k évi April 29én Ujhelyben tartott kisebb gyűlésben. 379/594. 25.

/P. M. A pénzügyi minisztertől Zemplén vármegyének Hivatalból. S. A. Ujhelybe. (Az iraton Kossuth Lajos családi címeres pecsétgyűrűjének vörös viaszba nyomott lenyomata látszik, mivel a magyar pénzügyminisztériumnak nem volt hivatali bélyegzője.) Eredeti kőnyomatos leirat. B.-A.-Z. m. Lt. SFL. IV-1001/h. Iratok. 371. cs. Kis- és közgyűlések iratai. 1848: Loc. 395. No. 379. Az iratot közli: KLÖM. XII. (1957): 44-45.pp. 1/b. Zemplén vármegye kisgyűlésén felolvasták Kossuth rendeletét és utasították a megye 21 szolgabíráját a rendelet közhírré tételére Sátoraljaújhely, 1848. április 29. 379/594. Felvétetett Kossuth Lajos pénzügyi miniszternek f. évi april 19én 25 sz. a. kelt rendelete, mely szerint tekintve, hogy az arany és ezüstpénz legközelebbi időkben a kereskedés forgalmi viszonyainak arányán túl a külföldre kivitetik, s ez által a honi 302 Fiume, ma Rijeka (Horvátország). 1779-től „Corpus Separatum "-ként Magyarországhoz csatolta Mária Terézia, kiváltságait az 1807. évi 4. tc-ben cikkelyezték be. CIH. 1000-1949. CD-ROM. 303 Buccari, ma Bakar (Horvátország). Adriai-tengeri kikötő, 1848-ban a Magyar Tengermellék részét kép ező Buccari kerülethez tartozott. Fiume és a Magyar-Horvát Tengerpart. Szerkesztette: Sziklai János és Borovszky Samu (Magyarország vármegyéi és városai) Budapest, én. 336-338. pp. 304 Zengg, ma Senj (Horvátország). A katonai határőrvidékhez tartozó otocsáci ezred területén fekv ő adriai-tengeri kikötő. Fiume és a Magyar-Horvát Tengerpart (én.): 332., 345-349. pp. és Magyarország tört énete 1848-1890 (1980): Magyarország 1848-ban c. térképmelléklete. 305 Carlopag, ma Carlobag (Horvátország). A katonai határőrvidékhez tartozó likai ezred területén fekv ő kikötő. Fiume és a Magyar-Horvát Tengerpart (én.): 332., 350. pp. 306 Portoré, ma Kraljevica (Horvátország). 1848-ban a Magyar Tengermellék Buccari kerületéhez tartozó kikötő. Fiume és a Magyar-Horvát Tengerpart (én.): 338-340. pp. 307 Buccaricza, ma Bakarac (Horvátország). 1848-ban a Magyar Tengermellék Buccari kerületéhez tartozó kikötő. Fiume és a Magyar-Horvát Tengerpart (én.): 338. p.