Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)
egész Ország Gyűlése által sem tilalmaztatott. S ezen elvből kiindulva valánk bátrak Felséged 268 kegyelmes 269 trónusához orvoslásért esedezve folyamodni. Most azonban annál szorongatóbb aggodalom lepett meg bennünket, amennyiben megértettük, hogy Kossuth Lajosnak 270 az illető polgári törvényhatóságának elmellőzésével, egyedül katonai erővel lett elfogattatásában ugyanazon mód gyakoroltatott, melyet 271 a hívtelenség vétkével vádoltatott és legközelebb már megítélt nemes ifjak dolgában tett alázatos felírásinkban, mint törvényeinkkel egyben nem férhetőt, Felségednek 272 bepanaszlani bátorkodtunk. Sőt ezen aggodalmunk most azzal nevekedett, hogy az elfogattatás következésében történt írások elfoglalására sem alkalmaztatták a polgári törvényes bizonyság és ekképpen több nemzetség gyökeres okleveleik is, melyek Kossuth Lajosnál, mint különben hites ügyvédnél letéve 273 lehettek, 274 törvényeink világos értelme ellenére a királyi ügyész kezébe juthattak. Melyre nézve 275 mélységes alázatossággal és fiúi bizodalommal ismét esedezünk Felséges Örökös Császári Királyi Felséged előtt, mely szerint személyes bátorságunknak, mely a polgári ( létnek ) egyedül való alapja biztosítása tekintetéből 276 a törvényes idő bekövetkezése előtt is az országgyűlést egybe hivatni és biztos, minden magyarázkodást kirekesztő büntető 277 törvényeknek alkotásával hív jobbágyainak ezen tekintetben szenvedett aggodalmát megszüntetni 278 méltóztasson. Akik egyéb iránt s. a. t. 279 Eredeti tisztázat: B.-A.-Z. m. Lt. SFL. lV-1001/g. Zemplén vármegye politikai jegyzőkönyvei 29. (186.) kötet. 1837/1. 706-712. pp. A jegyzőkönyvből a 848/802. számú bejegyzésben olvasható felirati fogalmazványt közli Hőgye I. (1981): 97-98. pp. Zemplén vármegye közgyűlése megtárgyalta Pest vármegye átiratait, amelyek 268 itt eredetileg az „atyai" következett. 269 A kegyelmes kifejezést az igazságos követte volna, de kihúzták a félbehagyott szót. 270 A fogalmazványban itt az „elfogattatásábani" kifejezés következik. 271 Itt is más szövegrész volt eredetileg, de ez a kétsoros rész a kihúzás miatt nehezen olvasható. 272 A fogalmazványban (fcltcrjcsz) olvasható. 273 A fogalmazványban olvashatatlan kihúzás szerepel e helyett. 274 A fogalmazványban a lehettek szó után két, olvashatatlanul kihúzott szó szerepel. 275 Itt eredetileg a következő szöveggel folytatódott a fogalmazvány: „szomorúan tapasztalván és tökéletesen meg lévén győzettetve ( a felől ), hogy mind ezen közbenjött visszás esetek, melyek a jó fejedelem és (a) hív jobbágyai között ennyi panaszos viszonyokra és kérdésekre okot szolgáltattak, egyedül abban gyökereztettek, hogy biztos és alapos büntető törvénykönyvünk nem lévén, az egy, vagy más esetekre a környülményekhez képest különböző időkben hozott és törvénykönyveinkben szétszórt törvényeink mindkét részről különbözőképpen magyaráztathatnak. Ugyanazért". Ez a szövegrész az idézett jegyzőkönyvi határozatban olvasható közgyűlési határozattal szinte teljesen megegyezik. Lásd a fenti fo rrást. 276 Innentől a fogalmazvány más kézírással ír ódott. 277 Utólagos betoldás, melynek írásképe és íróanyaga különbözik az eddigiektől. 278 A fogalmazványban ettől kezdődően a következő olvasható: „(s egyszersmind pedig Kossuth Lajosnak az 1715 ki 7 ik törvénycikkely értelmében, szabadságban lehető törvényes maga védelmezését kegyel mesén megengedni)" méltóztasson. A fogalmazvány minden bizonnyal az 1715. 7. tc. (A felségsértés eseteiről) 6. §-ban leírtakra hivatkozott, amely kimondja, hogy felségsértési per esetén a kezesség nem engedhető meg, mert úgy a vádlott, mint a jótálló szökését ől tartani lehet, bár zárójelben a törvény ho zzáteszi, hogy ennek a többi főbenjáró bűnöknél sincs helye, de a magyar joggyakorlat csak ebben az egy esetben nem engedte a vádlott szabadlábon történő védekezését. Kossuthot azonban hűtlenséggel vádolták amelyben megengedett volt a szabadlábon való védekezés. Lásd: CIH. 1000-1949. CD-ROM., Kosáry D. (1946): 169. p.
