Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

azok ösztönének táplálására szolgáló, kik az alkotmány épségének kötelékeit megszaggatni, és minden rendezett administratio rúgó ereit elmetszeni célozzák, fekvő szemrehányást, meg nem érdemeljük és méltó fájdalmunkban Császári Királyi Felséged eleibe terjesztjük a kormány ellen jobbágyi hűséges indulatunknak ezen megsértése miatt felkiáltó érzékeny panaszunkat. Egyéb iránt azt is megjegyezvén, hogy a kegyelmes decretum szavait, melyeknél fogva felséged nevében kijelentetik, hogy célzatainak minden kitelhető módok által foganatot kíván legkegyelmesebben szerezni és ezen értelemben vehetjük, hogy azon kitelhető módok csak törvényesek lehetnek. Nem mondatik ugyan világosan, de [legkímélőbb?] értelembe véve Kossuth Lajosra látszanak célozni, különösen a kegyes decretumnak végső szavai, hogy Császári Királyi Felséged erős feltétele nem engedni azok törekedésének, kik a rosszat követik. Mi Kossuth Lajost politikai nézeteiről esmérjük és bizonyságot tehetünk mellette, hogy Felségednek hűséges Jobbágya és nem a rosszat követi. Megvalljuk egyenes szívvel, hogy benne közbizodalmunkat méltán megnyert polgártársunk szerencsétlenségét fájlaljuk, és annál súlyosabbat mivel előre látható, hogy a kormány jelenlegi irányzatában Bod Jánosnál, ki a befogatása után törvénybe sem idéztetett, ha csak Császári Királyi Felséged atyáskodó igazságszeretete közbe nem járul, a politikai zsúrlódásoknak (sic!) szerencsétlenebb ádozatja leend. Nem hamis nevezet palástja alatt, hanem valósággal írásba foglalt levelezéseket bocsátott azokhoz, kik önként, költsége és fáradtsága jutalmát ajánlották, nem egyebet tett. És azt is amit tett, későbben több vármegyék megbízásából tette, mindazt, mit az ország gyűlése alatt cselekedett, az igazság mindenkor egy és nem változó, mért lakoljon azért, ami eredetiben nem tiltatott, mért szenvedjen fogságot azon vállalásért, amely iránt, ha vétek lenne is, inkább megbízói találnak felelni, és ha ő feleletre vonattatik is, szabadságban felelhet. Azért kérjük Császári Királyi Felségedet valódi fiúi bizodalommal és jobbágyi alázatossággal, hogy Kossuth Lajost, ki felségsértés vétkével nem is vádoltatik, szabadságába visszahelyheztetni, polgári becsületén ejtett csorbát pedig az 1738^ Esztendei December 13áe költ fent említett kegyelmes leírás értelme és dicső emlékezetű VI

ik Károly elődnek példája szerint legkegyelmesebben helyrehozatni és legigazságosabb szívéhez méltó módon mindeneket eligazítani, azon feszültségnek pedig, mely a legközelebbi bal történetek által gerjesztett megszüntetése és a törvényeken ejtett sérelmek orvoslása végett a lehető legrövidebb idő alatt országgyűlést hirdetni legkegyelmesebben méltóztassék. Megolvasta Szentkirályi m. p. főjegyző. Hátirat: 837M 848, számra. Eredeti tisztázat. B.-A.-Z. m. Lt. SFL. IV-1001/h. Iratok. 210. cs. Kis- és közgyűlések iratai. 1837: Loc. 323. No. 848. Zemplén vármegye nemesi közgyűlése tárgyalta a Magyar Udvari Kancelláriától a Törvényhatósági Tudósítások eltiltása tárgyában érkezett leiratot Sátoraljaújhely, 1837. július 20. 847/796. A Főméltóságú Magyar Udvari Kancellária folyó Esztendő Pünkösd hava 18-ol a 6999/679. szám alatt költ kegyelmes legfelsőbb parancsolatjában Kossuth Lajos által folytatott Törvényhatósági Tudósítások eltiltása tárgyában a megye által