Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)
na, hogy tisztelt Ő Főhercegsége ezen kegyelmes levelének utolsó soraiban kijelentett óhajtásának eleget tehessenek, miután azonban akképpen vágynak meggyőzetve, hogy valamint a sajtószabadság meghatározása az 1553&: 24. 214 1599: 45. 215 söt az 179CB: 15Ms 67& törvénycikkelyek 216 értelme szerint is a törvényhozó testet illeti úgy a közbizodalommal pajzsa és az 1723^ Esztendei 59^ törvény cikkely éknek 217 oltalma alatt, azzal a szabadsággal, mellyel a megyék gyűlésein való tanácskozások, ugyanazon Esztendei 58^ cikkely 218 engedelme mellett folytattatnak, eszközlött magános levelezés a Haza minden Polgárainak egyformán szabados. Következőleg törvényesen eltiltható nem legyen, törvényes kötelességeiknek tartották kijelenteni az egybegyűlt Rendek, hogy Kossuth Lajos úrnak kérdésben forgó levelezései folytatásától történt eltiltását az ezennel újólag megerősített folyó Esztendei 2630^ szám alatt költ határozások szerint továbbá is sérelemnek tartván, ezen tárgyat akkor, midőn az 1790^ 15. és 67^ törvénycikkelyek rendelése következésében, a sajtónak szabadsága az országgyűlésén fel fog vétetni, hallasztani 219 és elintéztetni kívánják. olv. Nagy István Aljegyző Eredeti tisztázat. B.-A.-Z. m. Lt. SFL. IV-1001/h. Iratok. 203. cs. Kis- és közgyűlések iratai. 1836: Loc. 320. No. 1995. melléklete. 2/c. Kossuth Lajos Zemplén vármegye pártfogását kéri a Törvényhatósági Tudósítások betiltásával kapcsolatban Pest, 1836. október 5. Tekintetes Nemes Vármegye, Kegyes Uraim! A nemes megyékbeni Közdolgokról vitt levelezésem 220 mindamellett, hogy egy közös nemzeti jussnak törvényszeres gyakorlatában alapszik és mindamellett, hogy azt a Tekintetes Rendeknek, s több igen számos törvényhatóságoknak alkotmányos kegyessége, mintegy nemzeti oltalom alá venni, többen pedig köz végzés erejével maguk 214 Az 1553. évi 24. törvény az eretnek könyvek kiadása és nyomtatása tárgyában a következőt állapítja meg: mivel a király erről megemlékezett (t. i. I. Ferdinánd) e tárgyban az országgy ülés azért nem tehet semmit, mert nem tudják, hogy fekvő jószágaikban ilyenek lennének. CIH. 1000-1949. CD-ROM. 215 A régi naptár (t. i. a Julius Caesar-féle naptár) használatát 1000 magyar forint büntetés alatt megszüntették. CIH. 1000-1949. CD-ROM. (Kérdés, hogy ennek a törvénynek mi köze a sajtószabadsághoz? - O.T.) 216 Az 1790. évi 15., az ifjúság neveléséről szóló törvénycikk értelmében az országgy ülés országos bizottságot nevezett ki, hogy a királyi jogok sérelme nélkül dolgozza ki a nemzeti nevelés és sajtószabadság elveit. A 67. törvénycikk a sajtóval kapcsolatosan a következőt mondja ki: az országgyűlés által kiküldött rendszeres bizottságok között az első, ún. közpolitikai bizottság tárgyalta egyetértésben a tudományos bizottsággal a könyvvizsgálatot. CIH. 1000-1949. CD-ROM. 217 Az 1723. évi 59. törvény szerint a magánlevelet elfogok, letartóztatok, elsikkasztok és megsértők 100 forinttal büntettetnek. CIH. 1000-1949. CD-ROM. 218 Ebben a megyegyűlések megtartásának módjáról és az azokat megsért ők büntetéséről esik szó. Ebben kimondják, hogy a megyegyűlések nyíltak a „nagyközönség" számára. 219 T. i. hallatni, hangoztatni értelemben. 220 T.i.: Törvényhatósági Tudósítások.
