Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)
Kelt S. A. Ujhelyben 1894. évi Május hó 21én Matolai Etele alispán. Hátirat: Zemplén vármegye alispáni hivatala. BEIKT: 94 MAI. 21. IKTATÓI 96/9653 SZÁM. Tekintetes Zemplén vármegye Törvényhatósági Bizottságához tiszteletteljes jelentése Matolai Etele alispánnak a vármegye állapotáról a f. 1894. évi Febr. hóban tartott rendes közgyűlés óta lefolyt évnegyedre. Mell •/• - 4 /• Eredeti tisztázat. B.-A.-Z. m. Lt. SFL. IV-1402/b. Zemplén vármegye Törvényhatósági Bizottságának közgyűlési iratai 1872-1902. Iratok. 31. doboz. 1894. No. 96. Az iratot közli Hőgye I. (1981): 110-111. pp. d) Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságának megemlékezése Kossuth Lajos halála alkalmából 430 Sátoraljaújhely, 1894. május 22. 93. Főispán Őméltósága megemlékezvén vármegyénk két nagy fia: Kossuth Lajos és Báró Vay Miklós 431 haláláról, kiknek e haza iránti érdemeik oly nagyok, hogy azokat szavakkal méltólag kifejezni nem is vállalkozik, hanem a vármegye közhangulatának ösmerete folytán egyszerűen azon indítványával kíván eleget tenni, hogy érdemeit jegyzőkönyvünkben örökíttessenek meg, családjaikhoz pedig részvétirat intéztessék. [...] 43 2 Főispán Őméltósága közhelyesléssel kísért elnöki megnyitója után a törvényhatóság nevében a vármegye főjegyzője a legutóbbi közgyűlés óta elhunyt két nagy hazafi érdemei méltatásául és főispán Őméltósága elnöki székéni üdvözlésére a következőket mondotta: 433 tanügy terén tapasztalt állapotokról, a tűzesetekről, az Amerikába történő ki- és visszavándorlásról és galíciai kolerajárvány átterjedése elleni óvintézkedésekről. 430 A jegyzőkönyv fogalmazványát lásd: B.-A.-Z. m. Lt. SFL. IV-1402/a. Jegyz őkönyvek fogalmazványai. 80. doboz. 1894. No. 93-98. 431 Báró Vay Miklós (1802. április 29. - Budapest, 1894. május 14.) nagybirtokos, konzervatív politikus. Jogi tanulmányokat végzett, majd családi birtokán gazdálkodott. 1825-től Zemplén vármegye első tiszteletbeli aljegyzője, 1827-től alispánja, 1830-ban országgyűlési követe. Az ottani működéséért Kossuth élesen támadta az 1831. január 24-25-i megyegyűlésen. 1831 januárjától Borsod vármegye adminisztrátora, a koleralázadás idején királyi biztos. 1832-től királyi táblai ülnök és ilyen minőségében részt vesz a Kossuth elleni hűtlenségi perben. 1840-től a tiszáninneni református egyházkerület gondnoka, ilyen min őségében sokat tett a Sárospataki Református Kollégiumért. 1841-től a Hétszemélyes Tábla ülnöke, 1844től koronaőr, 1848-ban előbb erdélyi királyi biztos, majd szeptemberben kinevezett miniszter. Bár az év végén visszavonult a politikától, azonban a szabadságharc bukása után halálra ítélték, amit később kegyelemből várfogságra változtattak. 1860-61-ben udvari kancellár, a f őrendiház tagja, 1888-tól haláláig elnöke. KLÖM. VI. (1966): 215-222. és 1185. p., KLÖM. VII. (1989): 569-579. pp., Sátoraljaújhely lexikona (2001): 459. p 432 Parnói Molnár István főispán megnyitó beszéde ezután röviden ismertette a vármegye helyzetét, me gemlékezett Prámer Alajos apát-plebános elhunytáról, az útépítésekhez használandó olcsóbb építőanyag beszerzése ügyében tett intézkedéseiről és árvaszéki adminisztrációban történt személyi változásokról és ennek anyagi vonzatáról. 433 A Dókus Gyula által megírt és elmondott beszéd fogalmazványa nem csak a B.-A.-Z. m. Lt. SFL. IV1402/a. Jegyzőkönyvek fogalmazványai. 80. doboz. 1894. No. 93-98. jelzet alatt maradt fenn, hanem a
