Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)
13. Füleky György főszolgabíró közzéteszi Kossuth Lajos kormányzóelnök rendeletét a Windischgrätz által a magyar állam jövedelmeire kibocsátott kincstári jegyek érvénytelenségéről Bodrogkeresztúr, 1849. április 30. 344fe körlevél 162i^ szám. A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozatának hirdetése iránti hódolatunk ünnepélyes nyilvánítására a kormányzó alispán úr 376 által e nemzeti ünnep határidejéül jövő Május hó 7& napja tűzetvén ki S. A. Ujhely városába. Ezen határidőt a bírák szokott módon a közönséggel mielébb tudassák, elvárván minden hazafi polgártól és különösen a bizottmányi tagoktól, hogy a nagy napnak megünneplésében részt venni hazafiúi kötelességüknek tartandják. Az ország kormányzó elnökének folyó hó 22én 5638 sz. alatt •/" rendelését ide rekesztve a városok és helységek bíráival oly meghagyással közlöm, hogy azt a jegyzőkkel bejegyeztetni és általok a népnek kihirdettetni és megmagyaráztatni legszorosabb kötelességeknek esmérjék. Jelen körlevelem a bizottmányi tagokkal fejenként közöltessen. Bkeresztúr Április 30 án 1849. Füleky György főszolgabíró. 5683 Figyelmeztetés és rendelet. A Pesther Zeitung című lap folyó évi Apr 15én megjelent számában herceg Windischgrëcznek apr 16 án kelt abbéli hirdetménye foglaltatik, miszerint az ellenség hadi költségeinek fedezésére 5. 10. 100. és 1000. ftos utalványok Magyarország közjövedelmeire forgalmi eszköz gyanánt kényszerített kelettel ki fognak bocsájtatni, melyek minden közpénztáraknál ércpénz helyett teljes névszerinti értékökben, szintúgy magánforgalomban is minden fizetéseknél elfogadandók leendenek. Az e részbeni minták szerint ezen utalványok mindkét oldalokon nyomatva lesznek, és pedig előlapjukon magyar, hátlapjukon német irattal. Az ellenség a hadiköltségek fedezésérei képtelenségét önként elismervén, olyatén forgalmi eszközökhöz folyamodik, melyet oly valamire alapít, ami nem az ő tulajdona, azzá sohasem is lészen, t. i. Magyar ország közjövedelmeire, azaz, adósságot csinál más vagyonára. Az ellenség maga is teljesen átlátja, miképpen ilyetén alap nélküli utalványainak hitelt nem szerezhet és ez okból azoknak kényszerített keletet mer parancsolni, és pedig az ércpénz teljes értékéhez hasonlót. Hogy a közönség még inkább elámíttassék, a fent említett becs nélküli papírosok, ha másként nem lehet, itt-ott csalódásból elfogadókra találjanak, az ellenség ezeket magyar nyelven nyomatja. A trónvesztett és száműzött osztrák ház, mely, míg a magyar trónuson tűretett, számos éveken át vonakodott a magyar nép igazságos kívánatát betölteni és a magyar arany és ezüstből vert pénznemeket magyar körirattal ellátni, jelenleg önmaga azon ravaszsággal él, hogy haszontalan pénzutalványait magyarul 376 T. i. Cseley János másodalispán, Kazinczy András első alispánt ugyanis Szemere Bertalan fels ő-magyarországi kormánybiztos menesztette hivatalából, Cseley 1849. május 15-én első alispán lett. B.-A.-Z. m. Lt. SFL. IV-1001/h. Iratok. 379. cs. Bizottmányi ülések iratai. 1849: Loc. 398. No. 246. Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely r. t. város (1905): 482. p.
