Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

f) Kossuth leirata a haza javára felajánlott ajándékokról és kölcsönökről Budapest, 1848. június 1. 684/P: M: A pénzügyi minisztériumból Zemplén Vármegye Közönségének. A haza oltárára szánt ajánlatok tárgyában Pest városa hatósága három kérdést terjesztett fel a pénzügyi minisztériumhoz:

347 laï. Vajon ajándékok elfogadtassanak-e? 2e£. Mi történjék oly arany és ezüstnemű kölcsön ajánlatokkal, melyek nem pénzzé vezetés végett, hanem csupán biztosítékul ajánltatnak? 3Û£. Vajon nem ércnemű ajándokok, minők például gabona,

348 vászon, posztó, fehérnemű, lovak, kocsik, fegyverek, s több effélék általában elfogadhatók-e, s ha igen, árverés útján pénzzé kell-e fordíttatniok, vagy természetben, s különösen hová, s kinek lesznek átadandók? Mely kérdésekre a pénzügyminisztérium részéről tegnap következő válasz adatott:

349 1Ä Ami az ajándékokat illeti, e tárgyra vonatkozó kétrendbeli intézvényemben ismételve kijelentettem, miként a közállomány hitelének szempontjából a kölcsön kedvesebben fogadtatik, mint az ajándok. Ez okért a megküldött sorjegyzékbe ajándoki rovat nem iktattaték. Azonban a kölcsönnek kedvesebben fogadtatása ki nem zárja azt, ha valaki magát hazafiúi lelkesedésből csakugyan ajándokra határozza el, az is köszönettel elfogadtassék. Tessék tehát az ajándékokat szintúgy két példányban! külön sorjegyzék vezetése mellett elfogadni, s a kölcsönökre meghatározott módon beszolgáltatni. Megemlítem itt, miként oly ajánlatoknak előfordulása is tapasztaltatott, hol a hazafias lelkületű ajánlók a tőkét kölcsön adják ugyan, hanem a kamatokról lemondanak. Ily ajánlatok a kölcsönök sorjegyzékébe bevezetendők, de a kamatokróli lemondás észrevételbe teendő. Ezen ajánlatokért külön szerkezetű utalványok fognak a pénzügyminisztérium által kiszolgáltatni. 2SE. Azon kérdésre nézve, mi történjék oly arany és ezüstnemű ajánlatokkal, melyek nem pénzzé vezetés, hanem csupán biztosíték végett ajánltatnak? Válaszom az, hogyha az ily ajánlatok oly feltétben adatnak, miszerint azoknak pénzzé vezetése iránt rendelkezni egy bizonyos idő lefolyta múlva is, teljességgel le lehessen, úgy azokat elfogadni nem lehet, mert pénzzé nem tétethetvén, sem a közszükségek fedezésére módot nem nyújtanak, sem papiros pénzkibocsátás alapjául nem szolgálhatnak, s a vélöki szabad rendelkezésre jogot nem adván, inkább teherül, mint jótéteményül tekintendők.

350 Mivel azonban lehetnek esetek, hogy egynémelyek arany és ezüst szereiket azért kívánnák csak biztosíték gyanánt felajánlani, mivel azoknak vagy csinosabb alakjuk, vagy a hozzájuk kötött emlék miatt különösebb becset tulajdonítanak, s azért azokat becsértük

351 készpénzbeni letételével, egy bizonyos idő alatt visszaválthatni óhajtanák, 347 Ismerteti KLÖM: XII. (1957): 210-211. pp. 348 Az eredeti szövegben „gabna" olvasható. 349 Kossuth kiegészítő rendeletét közli: KLÖM. XII. (1957): 210-213. pp. 350 Az eredeti szövegben „tekintentök" olvasható. 351 T. i. becsértékük.