Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)
te, hogy a jelen országgyűlésben tökéletes bizodalma van és azt az országgyűlés minden teendőiben mindenképp gyámolítani legkedvesebb hazafiúi kötelességének esméri. A pesti 12 pontokat pedig a tanács és választott közönség tagjainak, s több lakosoknak kijelentései után, mint különben is az országgyűlési követeinek adott anyautasításból önként folyó nemzeti óhajtásokat, az egész közgyűlés magáéinak lenni vallván és azokat elfogadván, ekkor a tanácsteremben jelen volt és a városháza egész udvarát elfoglaló nagyszámú lakosság nevében ennek megbízottjai a népnek kívánságát, következő pontokban terjesztették elő: 1. Az elsorolt 12 pontokhoz, mint a nemzetnek régoltai óhajtása 13-dik pontba adattassák; miszerint törvény által mondassék ki, hogy őfelsége a király minden évnek legalább fele részét az országban töltse. 2. A helybeli sajtónak szabadsága nyilváníttassék és a netaláni visszaélések iránt rendelkezés tétessék. 3. A polgári őrsereg tüstént felállíttassék. 4. Nemcsak a köz-, hanem a tanács magángyűlései és a törvényszékek is nyilvánosak legyenek. 5. A népnek e közgyűlésben jelenléte nyilván jegyzőkönyvbe foglaltassék és a követek oda utasíttassanak, hogy ezentúl küldendő tudósításaikat nemcsak a tanács és választott közönséghez, hanem az egész város lakosaihoz címezzék. 6. Végre ezen minden legkisebb csendzavar és az elöljárósággal higgadt tanácskozás útján történt reform-diadalnak megünnepléséül a városház elejére állandóul ott maradandó lobogó tűzessék ki és ma estvére a város kivilágíttassék. Ezen kívánatokat a közgyűlés a tanács és választott közönségnek általános hozzájárulásával végzéssé emelvén és a szabad sajtó, úgy szinte az őrsereg felállítása iránt a szükséges rendeléseket megtévén, a közgyűlésnek jegyzőkönyve a gyűlés termében meghitelesíttetett, utóbb pedig ennek ablakából a piacon összvesereglett nagyszámú lakosság előtt is kihirdettetett. Ezzel déli 12 órakor a nép egész csendességben és megelégedésben eloszlott. Mit is e városi tanács és választott közönség azzal tesz közhírré, hogy e nagygyűlésben Kosúth Lajos e békés reformok vezetésében mások felett kitűnő hazafi közakarattal és szűnni nem akaró örömrivalgások között e város polgárává választatott. Költ Debreczenben, 1848-dik évi martius 19-kén tartott rendkívüli közgyűlésből. Kívül: Érkezett 2 Március 26-án 1848. Olvastatott Máj 24. Újhely [—] bizottmányi ülésben. 322 2236 Debreczen szabad királyi város tanácsától és választó hites közönségétől Zemplén megye tekintetes karainak, rendinek hivatalból S. A. Újhelyen. (Március 21-i postabélyegző és Szabad Királyi Debreczen Városa Pecsétje 1841 köriratú bélyegző lenyomatai) Eredeti nyomtatvány. B.-A.-Z. m. Lt. SFL. IV-1001/h 371. cs. Kis-, és közgyűlések, valamint bizottmányi ülések iratai. 1848: Loc. 395. No 560. Az iratot teljes egészében közli: Emlékek és források...Debrecen. (2001): 67-68. pp., kivonatosan közli: Hőgye I. (1981): 102. p. Fakszimilében közli: Hőgye I. (1992): 59. p. mint a rendek küldjenek ki egy két-háromfős bizottságot, amely a „belnyugalom" fenntartásának „honvédelmi" eszközeiről terjesszen bejavaslatot a rendek számára. KLÖM. XI. (1951): 650-652. pp. 322 A bizottmányi ülés jegyzőkönyvi fogalmazványa nem található meg a közgy űlési iratok sorozatában, így nem tudjuk a megye álláspontját ebben az ügyben.
