Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Nagy I. András—Pirity Attila—Soltészné Bibók Anna—Szőke László: A város jellegzetes építészeti karaktereinek meghatározása

válsága az iparterületeket is jelentősen érintette, az iparterületek igazi rekonstrukcióját sem a privatizáció, sem az Ipari Park megalakulása nem segítette elő igazán. A város és az iparterületek küzdenek a tipikusan „barnamezős" iparterületek rekonstrukciójának sajátos problémáival. A történeti iparterületeken belül az ipartörténeti értékek — mind építészeti, mind technikai — igazából nincsenek fölmérve, védelmükről gondolkodni kellene. Egyik nagy gyártelepre sem készült még részletes szabályozás, tulajdonképpen a mai napig nyilvántartási térképeken is „fehér foltként" jelennek meg. A várostestben a két nagy iparterület zárványként van jelen, bekötésük a város életében a zárványok föltörése és kezelése, nyitottabbá tétele nélkül az iparterületi rekonstrukció nem indulhat el. Erre annál is inkább szükség van, mivel Miskolcon kevés terület áll rendelkezésre a „zöldmezős" iparterületi beruházásokhoz, zöldmezős, előközművesített iparterület szinte nincs is, új Ipari Park sem létezik. A zöldmezős beruházásokat nehezíti, szinte ellehetedemti a terület-előkészítés hiánya, a barnamezős területeken pedig az iparterületi rekonstrukció késlekedése. * * * Különleges területi karakterek, ezen belül az egyetemvárosi, az egészségügyi, valamint a kereskedelmi (belvárosi és külvárosi) karakterek. Miskolc város területén, akár a többi nagyvárosban a szerepkörből adódóan több regionális és megyei szintű intézmény van jelen. Főbb csoportjai az oktatás, egészségügy és kereskedelem területén lelhetők fel, illetve különleges zöldterületi intézményi funkciók keretében, de ez nem témája jelen vizsgálatunknak. Miskolcon az Egyetemváros területe, amely a várostesttől elkülönülve önálló városrészt alkotva, független településszerkezeti egységként van jelen. Az egyetem alapítása 1949-ben történt. A helykijelölést döntő részben politikai szempontok, kisebb részben műszaki és építészeti szempontok befolyásolták. Az egyetem építésének terveit Janáky István készítette (országos tervpályázat után). Az Egyetemváros területe egy óriási tömbtelekből áll, melyen belül csak az utóbbi időkben kezdtek el egyes intézetek, sportterületek számára önálló helyrajzi számú telkeket kialakítani. A beépítés jellemzően az ötvenes években fogant, az alapvető stílust ma is ez a korszak adja, de a hatvanas-hetvenes évek stílusjegyei és építészeti irányzatai is megtalálhatóak. Az Egyetemváros egy dombokkal körbevett kelet—délkeleti völgyben fekszik, amely a Hejőpark felé nyitott. Az Egyetemvárosra készült új rendezési terv teret ad az ellátás bővítésére, s világbanki hitelből finanszírozott teljes rekonstrukció és újabb fejleszté-