Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Kelemen István—Molnár Attila—Nagy Ágnes—Szőke László: Miskolc városépítési koncepciója és a jövőkép alakításának stratégiája

telemben. Miskolc városszerkezeti terve 2001 júniusában - a városépítési koncepciót követően — elkészült a város vezetésének ez rendelkezésére áll. Új fejlesztési területek kijelölése: Zöldmezős beruházások iránt még jelentős népességcsökkenés esetén is jelentkezik igény, ezért — ha korlátozott mértékben is — de új fejlesztési területek kijelölésére szükség van. Ez elsősorban a gazdasági terület-felhasználást és a lakóterületeket érinti. Az újonnan fejlesztésre/beépítésre kijelölendő területek elhelyezkedését a területi, környezeti, gazdasági (telekár, a kialakítás költsége) szempontokon túl a tervezett országos úthálózati nyomvonalak és az annak következtében várható területi felértékelődés is jelentősen befolyásolja. Önkormányzati feladat: a már elkészült településszerkezeti terv alapján dönteni az újonnan kialakítandó fejlesztési területek nagyságáról, elhelyezkedéséről, használatáról. A döntés után az egyes új területek megnyitásához ill. beindításához szükséges részletesebb (szabályozási, infrastruktúra kiépítési) tervek elkészíttetése és a terület-előkészítés beindítása. Zárványterületek feltörése, hasznosítása, integrálása a városszerkezetbe: Településszerkezetileg igen fontos feladat a várostestbe ékelődő, nagyrészt alulhasznosított, a környezet terület-felhasználásához nem illeszkedő zárványterületek (pl. volt kohászati területek) bekapcsolása a város életébe, terület-felhasználási rendszerébe. E területek újrahasznosítása (az eredeti vagy új funkcióra) nemcsak településszerkezeti, hanem gazdasági érdek is, csakúgy, mint az ott meglevő (termelő) infrastruktúra fokozottabb hasznosítása. Ezáltal a belső területi tartalékok kihasználása hatékony lehet és ez csökkenti az újonnan igénybe veendő, új infrastruktúra-beruházással kialakítandó területek nagyságát. E kategóriába sorolhatók a városon belül jelentős mennyiségben található használaton kívüli parlag területek is. A zárványterületek belső feltárásának megoldása, a városi úthálózathoz kapcsolása, a használati és többnyire a beépítési intenzitás növelése is egyaránt gazdasági és rendezési cél, egyben feladat. Önkormányzati tennivaló a településszerkezeti terv elfogadásával annak eldöntése, hogy mely zárványterületek és milyen célra integrálhatók a településszerkezetbe, a városszerkezeti kapcsolatokat megteremtő belső úthálózat hogyan és miből (kisajátítás, megépítés) alakíthatók ki, milyen (tulajdonosi/városi/befektetői) érdekegyeztetéssel és ütemezéssel. (Az ehhez szükséges javaslatokat a településszerkezeti terv anyaga tartalmazza.) Összefüggő zöldfelületi rendszer kialakítása: Környezeti, ökológiai, városszerkezeti és városképi, valamint használati szempontból is fontos feladat. A jelenleg mozaikos, sem mennyiségében nem elegendő, sem minőségében nem megfelelő zöldfelületi rendszer fejlesztése alapvető követelmény az életkörülmények javítása és a város vonz-