Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Dobrossy István: Várostervezési koncepciók, a város építészeti karaktere az ezredfordulón (Történelmi áttekintés)

kelhető szemléletváltásnak. Az ÉSZAKTERV-nél Horváth István, a MISKOLCTERV-nél Krisztik Pál, s Bodonyi Csaba a Miskolci Építész Műhely szervezője, irányítója neve és munkássága jelzi ezt a váltást - írja Kelemen István. Vámossy Ferenc a XX. század magyar építészetének áttekintésében bizonyítja, hogy ez nem elszigetelt, hanem országos jelenség volt. Az 1960as évek végén kezdődő, s az 1990. évi rendszerváltásig tartó korszakot ő az organikus építészet időszakának nevezi. A Modern Mozgalom elveire épülő, az építészeti formában is megnyilvánuló kritikát látja, véli felfedezni benne. „Ez a szemléletmód - írja — a változást természetszerűnek és elkerülhetetlennek vallja", az élő építészet az organikus értelmezést is kínálja. Akik részesei voltak ennek a megújulásnak kivétel nélkül életüket, munkásságukat, az építészet gyakorlását a nag}

7 állami tervező vállalatoknál kezdték, s hosszú évekre volt szükség ahhoz, hogy a tervgazdálkodás „elfáradását" látva vagy érezve, tudatosuljon bennük a civil társadalom jelentősége, hagyományos értékek újraéledése, új értékek, formák felértékelődése. Ebbe a miskolci képbe tartozik Ferencz István két munkája, a Miskolci Egyetem Jogi Karának épülete és az egyetem új aulája, valamint a Zenemalom épülete (az egykori Barva malom átalakítása) a Jókai lakótelepen. Noll Tamás nevét jegyzi a Szentpéteri-kapui Kórház területén épült Gyermekrehabilitációs Központ (GYEK), Bodonyi Csaba tervei alapján pedig a Népkertben a Technika Háza 1985—1989 között épült fel. Az Ady-hídnál a Hungária Biztosító székháza Horváth István főtervező építész munkája, s a Centrum Áruház bővítése is az ő nevéhez kapcsolódik. Szakonyi Adrienn a Pannónia Szálloda rekonstrukciós terveit, Haraszti László pedig az Újdiósgyőri Bükk Áruház terveit készítette ebben az időszakban. Az iskolaépítések közül az Avasi Gimnázium épületegyüttese Dézsi János munkája, a Berzeviczy Szakközépiskola bővítési terveit pedig Gyimóthy Zsuzsa készítette. Nem valósult meg a Viszlai József tervezte Művészeti Gimnázium (az ún. Vasaló-tömbben) és a kisegítő iskola a Bedeg-völgyben, amelyet Puskás Péter tervezett. Kelemen Istvánt idézem, aki ennek a '80-as évtizednek további alkotásaira hívja fel a figyelmet. „Elkezdődött a városkapuk térségének is tudatos fejlesztése, s ennek nyomán a nyugati városkapuban a Bükki Nemzeti Park fogadóépülete (Taba Benő), a déli városkapuban a Lovasiskola és a Sárga Csikó Vendégfogadó (Dósa Károly) kerül megvalósításra. A belvárosi kulturális intézményhálózat gazdagítását jelentette a Deák téren kialakított görögkeleti Orthodox Múzeum, a lakóházból felújítás során kialakított, s Feledy Gyula Kossuth-díjas grafikusművész állandó kiállításának otthont adó épület (építész: Szabó József). Ekkor fogalmazódott meg a dr. Petró Sándor hagyatékából a városra maradt Hunyadi utcai lakóépület kulturális célú hasznosítása (építész: Viszlai József), valamint a Rákóczi-ház átalakítása Szalay