Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Dobrossy István: Várostervezési koncepciók, a város építészeti karaktere az ezredfordulón (Történelmi áttekintés)

za téri csomópontot nem tudták kialakítani, ezért az innen északra és keletre vezető országút ma is a véledenszerűséget, a közlekedőkben pedig a bi­zonytalanság érzetét kelti. Miskolc 1954. évi „városkompozíciós" tervét és a gazdaságossági vizs­gálatokat 1956-ban egy tanulmányterv követte, amelynek készítői a részletes kimunkálásra 3 évet tartottak reálisnak. Ehelyett született meg 1960—1968 között az ART I. és II. számú üteme, majd egy kormányhatározat 1970-ben jóváhagyta Miskolci Megyei Jogú Város általános rendezési tervét. * * * 1996-ban a magyar honfoglalás 1100. évében közel három héten át ke­rült sor szakmai rendezvényekre az Akadémiai Bizottság miskolci székházá­ban. Az egyes szakterületek képviselői szóltak a város történetéről, előadá­sok hangzottak el az eltelt évszázad városépítészetéről, a város kereskedelmi életéről és ipartörténetéről, az egészségügy múltjáról és jelenéről, az egyház, az oktatás és a művészetek történetéről, a város tudományos intézményeiről és a tudományos kutatás eredményeiről. Az eltelt évszázad építészeti emlé­keit, a műemlékek helyzetét, különös módon a városépítés egyes korszakait szóban nyolc, írásban hat előadó elemezte, ill. mutatta be. Az előadók (Iglói Gyula, Horváth Béla, Kelemen István, Újvári Andor) a város főépítészei voltak, ill. Újvári Andor jelenleg is a Város Főépítész Osztályának vezetője, az ezredforduló új ART-ének koordinátora, különböző fórumokon értelme­zője, képviselője. Alábbiakban az ő előadásaik tényanyagára, a városi tanács kiadványaira, valamint a városi pártbizottság különböző jellegű és színvo­nalú dokumentumaira, összesítéseire támaszkodva igyekszek áttekinteni az 1960—1990 közötti három évtized fontosabb mozzanatait. (E megoldást az is indokolja, hogy a vonatkozó anyagok még nem „értek" levéltárivá, tehát a felhasználható források még az „irattermelők"-nél vannak.) Ezek az adatok, tényinformációk akkor értelmezhetőek, ha egy tágabb kereten belül vizsgáljuk, ez pedig az 1983-as városrendezési terv, pontosan: „Miskolc településcsoport általános rendezési terv felülvizsgálata, koncepci­ója." Az ART előkészítése 1979 májusában kezdődött, s 22 munkafázis után, 20 szakág közötti egyeztetés, összehangolt munka eredményeként 1982 februárjára készült el a jóváhagyásra váró dokumentáció. (Városépítési koncepció: a vizsgálatokon alapuló szöveges leírás, áttekintő vázlatokkal, majd ennek jóváhagyása után jön a részletes szabályozási terv, amely az építésigazgatás, a fejlesztés műszaki alapdokumentuma.) Ez lépett hatályba 1984-ben, s „élt" a század, ill. ezredfordulóig, tehát közel negyed évszáza­don keresztül.

Next

/
Thumbnails
Contents