Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

III. 2000. és 2001. fontosabb rendezvényei, írások Miskolcról - Bessenyei József: A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának története

nyezte a szakszervezetek Borsod megyei kb. 20 000 kötetnyi könyvtárának megszerzése. A minden területen megmutatkozó fejlődést ismerte el a Magyar Akkreditációs Bizottság 1997-ben kelt jelentése. A karrá válásnak nem lévén már akadálya, 1997 szeptemberében intézményünk új neve Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara lett. Egyetlen egyetemi kar sem létezhet doktori iskola nélkül. Miskolcon Irodalomtudományi Doktori Iskola működik. A képzés három témában folyik, ezek a következők: 1. A modern irodalom történed és elméleti modelljei. Vezetője dr. Kabdebó Lóránt professzor. 2. A politika és irodalom történeti és elméleti kapcsolatai. Vezetője dr. Ferenczi László professzor. 3. Szövegtudomány. Vezetője dr. Kulcsár Péter professzor. Immár mindhárom témában vannak végzett, disszertációjukat megvédett hallgatók, akikre nagyon büszkék vagyunk, hiszen ők jelentik az utánpótlás legstabilabb magját. Fiatal tudósaink többsége a városban, a karon folytatja tovább pályáját, munkásságuk hozzájárul a város szellemi életének gazdagításához. Természetesen a munkában nem állhatunk meg. A közeljövőben — miként az ország többi bölcsészkara — bevezetjük a kétszakos képzést, amely hallgatóink jobb elhelyezkedését hivatott elősegíteni. Áttérünk a kreditrendszerre, amely az egyetemek közti átjárhatóságot teszi majd lehetővé. Új szakok alapításán is munkálkodunk. Az indításhoz legközelebb talán a vallástudományi szak áll, de igen előrehaladtak a romológia és az új- és legújabbkori muzeológia szak tervezésének munkálatai is. * * * Végezetül pár szóban el kell mondanom, miben látom karunk szerepének lényegét. Abban, hogy itt vagyunk Miskolcon, egy olyan régió központjában, amelyre korábban a nehézipar, a műszaki kultúra nyomta rá bélyegét. Mint tudjuk, ez a korszak lezárult, Miskolc egyre inkább iskolavárossá válik, a kultúra humán és műszaki részének arányai egyre közelebb kerülnek a kívánatos egyensúlyhoz. A miskolci gazdaságban végbement struktúraváltás igencsak felértékeli a bölcsészképzést, hiszen az új helyzetben, amikor az oktatás szerepe felértékelődik, egyre több tanárra, tudósra, humán szakemberre van szükség. (Uj kihívás: a műszaki értelmiség általános műveltségi igényeinek felkeltése, kielégítése.) A város kulturális életének egyre több területén valóban látványosan növekszik a kar oktatóinak szerepe. Elég ha csak a várostörténeti monográ-