Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

III. 2000. és 2001. fontosabb rendezvényei, írások Miskolcról - Kobold Tamás: Szent István napi ünnepi beszéd

Szent István kora és az azt követő három évszázad Európa gyors, látványos felvirágzásának korszaka. 1000 és 1300 között mentek végbe a társadalomban, a gazdasági szerkezetben és kiváltképp a gondolkozásban azok a mélyreható változások, amelyek előkészítették és lehetővé tették az európai kultúra újkori diadalútját. A mai nyugati kultúra, amely ebből a dinamizmusból kialakult, természetesen alig emlékeztet már a gyökereire, de ezek a gyökerek éppen ezekig az évekig nyomozhatok. A XX-XXI. század szintén komoly változásokat hoz (hozott) Európa társadalmi, gazdasági viszonyaiban és gondolkodásában. Európa most határozza meg jövőbeni fejlődésének irányait. Az utóbbi esztendők politikai és gazdasági változásai jelentősen módosították az európai egyesülési folyamatot. Míg az István-kori Európában és Magyarországon a fejlődés jellemzője az volt, hog}7 a személyi függőség helyébe az intézményi függőség lépett és a fejlődés záloga az intézmények stabilitása mellett a személyi viszonyok relatív mobilitása lett, addig napjaink fejlődési folyamatának középpontjában az Európai Unió áll. Ezért jövőbeni fejlődésünket az Európai Unióhoz való viszonyunk határozza meg. Az Európai Unió rég az összeurópai együttműködés stabilizáló elemévé és elsőrendű tájékozódási pontjává vált. És mégis: ugyanabban a pillanatban, amikor kísérlet történt az Európai Közösség mozgásterének kiszélesítésére, a Maastrichti szerződés körül kialakult vita megkérdőjelezte e sorsközösség továbbfejlődésének lehetőségét. Az uniós szerződés közmondásos áttekinthetedensége kételyeket támasztott, hogy alkotói vajon megfelelő figyelmet szenteltek-e az európai lakosság kívánságainak és gondjainak. A vitából egyértelműen kiderült: az európai egyesülés szükségszerű fejlődése és dinamikája csak a polgárok széleskörű egyetértésével válhat legitimmé. A magyarság az újabb ezredfordulón is válaszút előtt áll. Vag}

7 csatlakozik az ezer évvel előttihez képest még kevésbé személyfüggő intézményrendszerhez, az Európai Unióhoz, vagy ha ezt nem teszi, akkor távolra kerül az európai fejlődés fő irányaitól, ami a magyarság létét veszélyezteti. Az Unióhoz való csatlakozásra adott határozott igen mögött azonban ott kell lennie a ma is tudatosan vállalt szentistváni gondolatnak, - azaz az Unióhoz való csatiakozásnak - továbbra is garantálnia kell a magyar nemzet biztonságos elhelyezkedését és fejlődését, szellemi és politikai függetlenségét a Kárpát-medencében. A magyarság a szentistváni gondolat értelmében százévi tapogatózás után elfoglalta helyét az európai nemzetek keresztény közösségében, kialakította a maga új keresztény magyar világszemléletét, megbarátkozott a nyugati életformákkal, s az európai életre így felvértezve, megtalálta a maga történeti hivatását is. Ez a hivatás a Kárpát-medence egységének biztosítása,