Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

III. 2000. és 2001. fontosabb rendezvényei, írások Miskolcról - Kobold Tamás: Miskolc város ünnepén 2001 májusában

Miskolc város ünnepén 2001 májusában KOBOLD TAMÁS Miskolc város napján köszöntöm a város ünneplő közönségét, kedves vendégeinket. A város polgárai 1993-tól ünneplik május 11-ét. A mai nap díszközgyűlésén emlékezünk arra az adománylevélre, amelyet Ferenc József magyar királytól kaptunk, s amely Miskolcot önálló törvényhatósági joggal ruházta fel. Ez a jog lehetőséget adott egy modern polgárváros kialakulására, és arra, hogy Miskolc egy meghatározó nagyvárossá válhasson a régióban. * * * Kevés olyan település van Európában, amelynek történelme olyan távoli időkre nyűlik vissza, mint Miskolcé. A belvárosában kerültek elő azok a leletek (az ún. bársonyházi szakócák), amelyek először bizonyították az ősember egykori jelenlétét Magyarországon. A bronz és a vaskor népei az illírek, a kelták már olyan településen laktak, amelyet földvárral, sánccal védtek. Tárgyi emlékeik bizonyítják, hogy már 2000 évvel ezelőtt fémfeldolgozással és kereskedelemmel is foglalkoztak. A Bükk mellett, az Avas alatt is előkerültek késő vaskori jelenlétre utaló telephelyek. Ezeket később más népcsoportok, így a germánok, avarok és szlávok kisebb létszámú csoportjai szállták meg, folyamatossá téve az emberi kultúrát Miskolc mai területén. A magyarság őket, mint őslakosokat talált itt. A honfoglalást követően a várost és környékét a megye névadója, majd az ő leszármazottai, a Miskolc-nemzetség nemzedékei foglalták el. Ezt a szót: Miskolc, Béla királyunk Névtelen jegyzője írta le először. A magyarok tetteiről szóló munkájában írja többek között, hogy Árpád vezér azt a földet, amelyik a Tapolca forrásától a Sajó folyóig terjed, s amelyet az ő, ti. Anonymus idején Miskóc földjének hívnak, a meghódításban vitézkedő derék emberének, Büngérnek és fiának, Bors vezérnek adományozta. A Miskóc-nemzetség leszármazottai 1312-ig zavartalanul bírták a szállásföldet, azt a területet, amelyet Árpád vezértől kaptak. Ez az év nagy fordulatot hozott városunk történetében. Több mint 400 éves birtoklás után idegen kézre jutott az ősi szállásföld. Ennek viszont komoly oka volt. Róbert Károly király ellen ugyanis pártot ütöttek a felvidéki főurak, Csák Máté, az Amadék és velük a Miskó-