Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

III. 2000. és 2001. fontosabb rendezvényei, írások Miskolcról - Veres László: Miskolc és a diósgyőri koronauradalom kapcsolatának évszázadai

sítására az erdőbirtokok sokoldalú lehetőséget nyújtottak. A lehetőségek és a megoldások és okozati összefüggéseinek elemzése helyett itt csak felsorolásra nyílik alkalmunk. Az erdőségek fáinak hasznosítására erdőgazdálkodási tervet vezettek be a 100 éves vágásfordulót alkalmazva. Fűrészmalmok, fafeldolgozó üzemek létesültek Diósgyőr határában; Megszületett az erdők fáinak hasznosítására épülő üvegipar, amely 1712-1898 között 4 különböző telephelyen funkcionált és ennek köszönhetően a Bükk hegység vízben és termőföldben szegény területein emberi települések jöttek létre (Ohuta—Bükkszentiászló, Újhuta—Bükkszentkereszt, Répáshuta és Gyertyánvölgy). 1770-ben a mai Omassa területén a korszak viszonyainak megfelelő vasolvasztó és feldolgozó üzem (Hámor) települt beépülve a Habsburg-monarchia gazdasági szervezetébe és megalapozva a Diósgyőri-Vasgyárat. A XIX. század első éveiben papírmalom létesült Diósgyőr határában szintén a fa alapanyag hasznosítására. Amíg az uradalom erdőbirtokain fabrikák és manufaktúrák létesültek, addig Miskolc az említett megváltási lehetőségekkel és azok ellentmondásaival élve sajátos útját járta. Egyre inkább kereskedő és kisipari-szolgáltató várossá válva nem csak az uradalom, hanem Borsod vármegye centrumává alakult a centrum sokoldalúan vett értelmezése szerint. A kincstári uradalmi központok Miskolcra települése a XIX. század első felében következett be — ezek részletes leírását szolgáltatja Dobrossy István tanulmánya -, de ez az áttelepülés már nem állott összhangban az egykori koronauradalom alapvető gazdasági célkitűzéseivel, birtokpolitikájával. Egyre inkább a kapitalizálódó magyar gazdaság jellemzőit tömörítette ez a szándék. Vagyis Borsod vármegye központjának gazdasági, társadalmi és közigazgatási funkcióit erősítette, anélkül, hog}

7 a tényleges uradalmi, egyre inkább erdőgazdasági szerepkör Miskolcon jelentkezett volna. Dobrossy István kutatásai szerint a XIX. század elején Miskolcon közel 50 uradalmi épület, intézmény létezett, s ezek Miskolc központi szerepkörét erősítették adminisztratív kereskedelmi és kulturális szempontból, miközben a termelés előremutató szerepköreinek érvényesülését a város határain kívül figyelhetjük meg. Miskolc, Diósgyőri vár, 2000. augusztus