Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

III. 2000. és 2001. fontosabb rendezvényei, írások Miskolcról - Dobrossy István: „A kereszténység és a tudomány évszázadai" című tudományos rendezvény sorozatköszöntője

tők fel, a visszaemlékezések objektíven — szubjektiven már nem színesítik a papírok özönére épülő történetírást. A második generáció az én, vagy a hozzám hasonló korú generáció, illetve annak képviselői. Mi emlékszünk arra, hogy a téma tabu volt, otthon és családi körben legfeljebb a közvedenül érintettek beszélhettek róla, de az iskolai tankönyvek, vagy a történelmet tanító tanárok nem, vagy csak nagy mértéktartással, visszafogottsággal. Mégis ennek a generációnak adatott meg, hogy legjobb belátása, tényismeretei, információi alapján, az alakuló jövőkép sejtésében, valójában nem korlátozottan írjon, emlékezzen a múltra és minősítse azt. Az akkori hat vármegyét átfogó Kereskedelmi és Iparkamara anyaga nemcsak a Trianon-tárgyalások előkészítő felméréseit, dokumentumait tartalmazza, hanem az új államhatárok közé került élet tragikus megnyilvánul ásaink, kitörései kísérleteinek iratait, a továbbélésbe vetett hit tengernyi igazolását, igazolványát, nevek százait megörökítő feljegyzéseit, s ezeknek nemcsak a tanulmányozása, hanem a publikálása is egy lehetősége munkánknak. A harmadik generációt gyermekeink képviselik, s gyermekeink korosztálya, már fiatal kollégáim a levéltárban. Előttük számítógépben az információ, s azonnali a kapcsolatteremtés időben és térben egyaránt. Mondhatnám azt is, hogy e nemzeti tragédia utáni harmadik generáció, a határok nélküli Európáért, a régiók közötti falak leomlásáért dolgozik, azért, hogy magyarként (vagy mások más nemzetiségűként) mindenütt otthon érezhesse magát, elmerülhessen, azonosulni tudjon ősei, történelmünk emlékeivel. A Kassa és Miskolc közötti, majd a Megye és Kelet-Szlovákia közötti szerződések tudatában, a megjelent, s a tervezett kötetek ismeretében a múlt emlékeit őrző intézmények együttműködésében, a XX. század eseményeinek objektív megírásában látom a jövőt, jól tudva, hogy ez emberileg, és szakmailag egyaránt rejt buktatókat, nehéz és időnként gyötrelmes vállalás, feladat. Mégis ebben van a továbblépés esélye, bízva abban, hogy a negyedik generáció életét-mozgását—gondolkodását ez könnyíti meg, teheti az elődöket ért tragikus eseményektől, és azok következményeitől mentessé, szabaddá. Ezen gondolatok jegyében a tudományos ülésszakot megnyitom, s kérem hogy a jelenlévők (vagy a most itt nem lévők) kövessék nyomon rendezvényeinket, tiszteljék meg következő előadóinkat is részvételükkel. Miskolc, Városháza díszterme, 2000. május 26.