Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

II. Miskolc esemény- és hírtár (Válogatás a helyi- és országos sajtóból)

alá, de vállalni kellett, mert ez volt azaz út, mely lehetővé tette a nép számára a megmaradást. A kereszténység fegyelme, szellemisége tette népünket alkalmassá arra, hogy kibontakoztassa szunnyadó képességeit és néhány évtized alatt olyan kultúrát teremtsen ezen a tájon, amely versenyre kelt a fejlett nyugattal. ... A magyarság az újabb ezredfordulón is válaszút előtt áll. Vagy csatlakozik az ezer évvel előttihez képest még kevésbé személyfüggő intézményrendszerhez, az Európai Unióhoz, vagy ha ezt nem teszi, akkor távolra kerül az európai fejlődés fő irányaitól, ami a magyarság létét veszélyezteti. Az Unióhoz való csatlakozásra adott határozott igen mögött azonban ott kell lennie a ma is tudatosan vállalt szentistváni gondolatnak, — azaz az Unióhoz való csatlakozásnak — továbbra is garantálnia kell a magyar nemzet biztonságos elhelyezkedését és fejlődését, szellemi és politikai függetlenségét a Kárpát-medencében. A magyarság a szentistváni gondolat értelmében százévi tapogatózás után elfoglalta helyét az európai nemzetek keresztény közösségében, kialakította a maga új keresztény magyar világszemléletét, megbarátkozott a nyugati életformákkal, s az európai életre így felvértezve, megtalálta a maga történeti hivatását is.