Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)
II. Miskolc esemény- és hírtár (Válogatás a helyi- és országos sajtóból)
gyelmünket. A szlovákiai levéltárakkal kialakított kapcsolataink lehetővé teszik, hogy a teljesség igényével feltárhassuk városunknak a térségben betöltött szerepét, azt a történelmi múltat, amelyre joggal lehetünk büszkék. 150 évvel ezelőtt a polgári fejlődés útjára lépett, s a kiegyensúlyozott, harmonikus polgárváros megteremtése felé haladó Miskolc számára különösen fontos a történelmi gyökerek feltárása és mindenki számára elérhető közzététele. Minden miskolci polgár kötelessége, hogy ismerje és megismertesse gyerekeivel, unokáival a város és az ország múltját, így lehet csak teljes ez a csodálatos ünnep, hiszen a múlt ismerete a jelen művelése, a jövő ígéretének záloga. Most amikor életünk egyre nemzetközibbé válik, fontos a magyar életérzés és a magyar államiság erősítése. Csak erős nemzed és kulturális gyökerekkel képzelhető el fokozódó nyitottság a világra, és válhatunk teljes értékű tagjává az egyesülő Európának. Jövőbeli célkitűzéseinket, feladatainkat hatékony módszerekkel tudatosítani kell szűkebb-tágabb környezetünkkel és mozgósítani azok megvalósítására. Ha a világ táltosainak igaza van, ha a kaotikus kavargásban, mely körülöttünk zúg, egy új világ vajúdik, az ember nem térhet ki a helyzet megvizsgálása elől. Nem ülhetünk ki az útszélére, hogy a zajló élet folyását kívülről szemléljük. Nem zárkózhatunk be házainkba sem, hogy azt, ami a piacokon történik ne láthassuk. Az események az életünkön mennek keresztül, tehát ami történik, nemcsak a világ dolga, hanem a mi dolgunk is. Ha új korszak van keletkezőben, mindnyájunkat közelről érdekel, hogy az új korszak milyen csillagzat alatt születik. Az emberi történelem alakításain két erő dolgozik: az anyag és a szellem vésője. Minden történésnek tehát kettős arculata van. Az egyik arcot az anyagi erők alakítják: a hatalom, az önzés, a ravaszság. A másik a szellem és a lélek láthatatlan világában képződik és azt az értelem és az erkölcs vésője formálja. Az egyiket látjuk, tapasztaljuk, átéljük és szenvedjük. A másikat keletkezésében csak az ismeri fel, akinek képessége van felismerni és összegezni az emberiség szellemi és erkölcsi életének nagy áramlásait. A mai nemzedékek szellemi és erkölcsi életében pedig hatalmas