Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Bekes Dezső: „Civilek" Miskolc jövőjéről

Miskolcon élő gyermekes család végső érvként mindig kivághatja: ha nem is olyan szép és gazdag a mi városunk, mint szerencsésebb sorsú hazai testvérei, gyerekünk az óvodától a diplomáig, helyben szerezheti meg mindazt a tudást, melyért másoknak esetleg sok kilométert kell utazni vagy drága kollégiumot, albérletet fizetni Amikor azt állítjuk, hogy Miskolc az Észak-Magyarországi régió szellemi központja, mégsem csak az oktatásra, az iskolákra gondolunk. Hanem például arra is, hogy a város nagy múltú színháza, felújítása óta egyszerűen lenyűgözi az első ízben idelátogató vendéget. A tervkoncepciót véleményező polgárok is arra bíztatják a város vezetőit, hogy karolják fel az „Operaváros" címmel futó kezdeményezést és legyen színvonalas opera, illetve zenés fesztiválok színhelye Miskolc. Olyan szimfonikus zenekar segítheti e terv valóra váltását, mely a határon túl is sokszor bizonyított már. Miközben Miskolc regionális szerepkörével foglalkozunk, kimondva vagy kimondadanul arra is gondolunk, hogy városunk hatósugara jócskán kibővülhet az Európai Unióhoz való csadakozás után, elsősorban Szlovákia, Lengyelország, Románia felé. A feltételes mód használata ma még indokolt, hiszen akár a gazdasági, akár az informatikai vagy pénzforgalmi szerepkört tekintjük, úgy találjuk, hogy sokat kell még tennünk, hogy felkészülten érjenek bennünket a csadakozással járó változások. Ha készülődésre van is még idő, arra már jóval kevesebb, hogy tudatosítsuk magunkban és potenciális partnereinkben, milyen adottságokkal rendelkezünk, mit tudunk nyújtani és mit kérünk cserébe érte. A tervkoncepció társadalmi vitájának is az volt az egyik fontos gondolata, hogy végre jól be kell tájolni a városfejlesztés irányát és meghirdetni — határon innen és túl - hol tart, merre tart Miskolc.