Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Edőcs József—Kelemen István: A város külső megjelenési formájának tartalmi vonatkozásai: a vagyongazdálkodás, a városüzemeltetés és a városépítés kérdései

tapasztalatok alapján folyamatosan átgondolásra és az igényeknek megfelelően módosításra került. A vagyonkezelési, vagyonhasznosítási komplex előkészítő, szervező tevékenység 1997-ig a Polgármesteri Hivatal feladatköre volt, csak a végrehajtási fázis került szakcéghez. Az évek során felhalmozott tapasztalatok, valamint a vagyon összetételében és az ebből fakadó feladatokban bekövetkezett változások arra késztették az önkormányzatot, hogy újraszabályozza a nagyon fontos, a város arculatát, gazdálkodását hosszútávon is befolyásoló komplex folyamatot. Ennek eredményeként Miskolc város Közgyűlése a VI.-86/23092-2/1997 sz. határozatával a MIK Rt.-re bízta az önkormányzati tulajdonú forgalomképes ingadanvagyon komplex kezelését, hasznosítását, a döntési jogot fenntartva a testület, illetve az általa megjelölt bizottság számára. Az eltelt időszakban a város ingatianvagyonának összetételében, mennyiségében jelentős módosulások következtek be, részben a törvény által előírt kötelező jellegű értékesítések (1993. évi LXXVIII. Lakástörvényben a lakásbérlője részére biztosított vételi jog), részben a testület egyedi értékesítési döntései következtében. A város lakásállományának közel kétharmada (22 115 db lakás) került értékesítésre 1990-1997. közötti években. Az önkormányzat tulajdonában maradt 6 470 db lakás sem mennyiségben, sem minőségben nem elégítette ki a városban jelentkező igényeket. A rendelkezésre álló kis számú lakás miatt az önkormányzati szociális bérlakáshoz jutás feltételei évről évre szigorodtak, a legrászorultabb réteghez tartozó családoknak is hosszú éveket kell várniuk lakásproblémájuk megoldására. Mindezek ismeretében dolgozta ki a MIK Rt. azokat a lakásgazdálkodási irányelveket, melyeket a korábbiakban már részletesen ismertettünk. Az irányelvekben megfogalmazott feladatok végrehajtása folyamatosan megtörtént, illetve jelenleg is történik. A nem lakáscélú helyiségek legnagyobb csoportját az üzlethelyiségek, valamint az intézmények használatában lévő épületek, építmények alkotják. Az intézmények által használt ingadanok túlnyomórészt az alapfeladat ellátását szolgálják. Változás az intézmény megszüntetésével, illetve feladatkörének módosulásával következett be. Egy-egy ilyen ingatian kiürítését követő hasznosítás vagy értékesítés, vagy önkormányzati feladatot ellátó, vagy azt vállaló szervezet részére történő átadást jelentett. Az üzlethelyiségek általában bérbeadás útján kerültek hasznosításra. Értékesítés a gazdaságtalan üzemeltetés, vagy gazdaságpolitikai érdek érvényesítés révén következett be. A lakosság által bérelt garázs helyiségek értékesítése a bérbeadásokkal egyidőben történt mely folyamat még ma sem fejeződött be.