Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

100. ZEMPLÉN VÁRMEGYÉT BORSOD, ABAÚJ VÁRMEGYÉVEL EGYESÍTŐ HATÁROZAT Zemplén Vármegye Alispánjától. Valamennyi Járás Főjegyző]ének! Tárgy: Borsod-Abaúj-Zemplén megyére vonatkozó területi szervezési változás végrehajtása. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának a megyénk nevének, székhelyének és területének megállapítása tárgyában kiadott 4343/1949/259. M. T. sz. rendelete értelmében Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye: Miskolc. Területe a Heves megyéhez csatolt Borsodszemere, Egerfarmos, Noszvaj, Nov aj, Szihalom nagyközségek és a szilvásváradi körjegyzőséghez tartozó községek kivételével BorsodGömör megye jelenlegi területét, továbbá Abaúj és Zemplén megyék jelenlegi területét, valamint Szabolcs megyéből a prügy, csobaji, tiszaladányi, kenézlői körjegyzőségekhez tartozó községeket és Viss nagyközséget foglalja magába. Az idézett rendelet 4. paragrafusában kapott felhatalmazás alapján a Szabolcs megyétől átcsatolt prügyi körjegyzőség községeit a szerencsi járáshoz, a csobaji, tiszaladányi körjegyzőség községeit a tokaji járáshoz, a kenézlői körjegyzőség községeit és Viss nagyközséget a sárospataki járáshoz osztom be. A ricsei járási kirendeltséget továbbra is fenntartom. A területi változásnak megfelelően a pénzügyminiszterrel egyetértve B.-A.-Z. megye normál létszámát az alábbiakban állapítom meg: j. főjegyző j.jegyző fogalmazó ir.alkalm. altiszt Sárospataki j. 1 11 3 1 Saújhelyi j. 1 1 - 2 1 Ricsei j. kir. - 1 - 1 1 Szerencsi j. 1 2 1 3 1 Tokaji j. 1 1 - 2 1 A területi és szervezési változást 1950. március hó 16-ával kell hatályba léptetni. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye szervei eddig az időpontig a jelenlegi szervezetükben működnek. Borsod-Abaúj-Zemplén megye járási főjegyzői hivatalaiban az új normál létszám keretében szolgálatot tejesítő alkalmazottak továbbra is szolgálati helyükön maradnak. A községi alkalmazottak jelenlegi szolgálati beosztását a területi és szervezeti változás nem érinti.