Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)
II. rész A szabadságharctól 1950-ig
népiskola működik. Az izraelita népiskolák már nem működtek. A vármegye 573 népiskolai tanítói állások 545, tanerő működött. Vármegyénkben az igazolások megkezdó'dtek és folyamatosan történnek. A tanerőit demokratikus átképzése megkezdó'dött. Közellátási ügyek: Rendeletekre a gazdáknál lévó termény mennyiségét, a malmok vámkeresményeit, a cséplőgépek keresményeit, a terménykereskedők készleteit a kormánybiztos zárolta. Vármegyénkben mintegy 50.000 ellátatlan van. A kormánybiztos a jegyrendszert bevezette a szükségesek ellátására... Sátoraljaújhely, 1945. szeptember 1. dr. Berényi Sándor vármegyei alispán (Zemplén megye Levéltára, Alispáni ir. 475111945.) 98. FŐISPÁNI JELENTÉSEK A CSEHSZLOVÁKIÁBÓL KIUTASÍTOTTAK ÜGYÉBEN Dr. Gyöngyösi János Külügyminiszter Úrnak Budapest: Külügyminiszter Úr! Alulírott Zemplén vármegye főispánja az alábbiakra vagyok bátor szíves figyelmét felhívni: Sátoraljaújhely és vidékére a közelmúltban rendszeresen jöttek egyenként és tömegesen a Felvidékről kiutasított magyarok. Nők, férfiak, gyermekek, öregek pár kg-os csomagon és keserűségükön kívül mást nem hoztak. Kassáról 24 órán belül el kellett távozniok azoknak, akik 1938 óta kerültek oda és magukat magyaroknak vallották. Nemcsak azokat utasították ki, akik mint a magyar állam tisztviselői kerültek a Felvidékre, hanem a mezőgazdasági cselédeket, iparosokat, kereskedőket, szabad pályán foglalkoztatott értelmiségieket is menekülésre kényszerítettek. Újabban arról értesültem, hogy az ottani magyarok a kiutasításnál is rosszabb helyzetbe kerülnek az által, hogy őket összeterelve ismeretlen gyűjtőtáborok felé irányítják. Nem tartom valószínűnek, hogy ennek az ismeretlen tömegnek szerepe lett volna a világpusztulást előidéző háborúban, meggyőződésem, hogy ezeknek a magyarságukon kívül más bűnük nem lehet. A magam részéről megértem azt, ha a szlovákok nem tartják kívánatosnak az 1939 után oda letelepedett magyar tisztviselőket és