Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

polgárok 30 napon belül költözzenek ki. Kérik, hogy a községházáról, állami iskolából és kápolnából az elhozott berendezési tárgyakat Sátoraljaújhely város szolgáltassa vissza. Sátoraljaújhely megyei város és Zemplén vármegye képviselői a fenti pontok kapcsán kijelentik, hogy mindaddig, amíg a fegyverszüneti feltételek a magyar kormánnyal közölve nincsenek, addig semmiféle érdemi választ nem adhatnak. Minthogy azonban tekintettel lesznek a jó viszony kialakulására, ideiglenesen a fegyverszüneti feltételek közléséig, az orosz katonai parancsnokság jóváhagyásától függően viszonosság elve alapján hajlandók a fenti kérdéseket megoldani. Előadják, hogy tudomásuk szerint a bodrogközi járáshoz tartozó azon községekben, melyek a trianoni szerződés szerint is Magyarországhoz tartoztak, (pl. Zemplénagárd, Ricse, Cigánd stb.) ezidő szerint is, bár jogellenesen, a királyhelmeci járás kívánja gyakorolni a jogi és tényleges hatalmat. A megye képviselői hajlandók teljesíteni, hogy adót nem szednek a terebesi járásból, viszonozásul kérik, hogy a volt Trianon utáni bodrogközi területen a királyhelmeci járás sem hajtja be az adókat. Sátoraljaújhely város polgármestere hozzájárul ahhoz, hogy a Gyártelepen a házbéreket nem szedi be, mint ahogy az orosz megszállás óta nem is szedte. Hozzájárul ahhoz, hogy a visszakövetelt tárgyakat, amennyiben azok megvannak, visszaadják, a kápolna felszerelése ügyében forduljanak a saújhelyi róm. kat. plébánia hivatalhoz. A város és megye képviselői azt kívánják, hogy a végleges rendezésig a két terület között kölcsönösen legyen meg a szabad közlekedés minden igazolvány nélkül, mindkét oldali felek ingóságaikat és árucikkeiket szabadon vihessék egyik oldalról a másikra. A szlovák képviselők elmondták, hogy a közeljövőben átadják a visszakövetelt tárgyak jegyzékét. A szabad átjárással kapcsolatosan kijelentik, hogy a felettes hatóságuk a terebesi járási nemzeti tanács döntésétől teszik függővé, mely döntésről a polgármesteri hivatal Marcincsin János útján nyer értesítést. A bodrogközi járás vitatott kérdésében nem tudtak megállapodni, mert a szlovák tárgyaló bizottságnak nem volt meghatalmazása arra. (Zemplén megye Levéltára, Alispáni ir. 1377/1945.)