Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

tiszteleg az ország kormányzója előtt. Evégből kívánatos volna, hogy ebben a felvonulásban a Méltóságod vezetése alatt lévő vármegye le­hetőleg díszmagyarban képviseltetné magát, valamint a megye terü­letén lévő városok, községek küldöttségekkel járulnának a Főméltó­ságú Úr elé. Kérjük az alsóbb hatóságokat tudósítani, hogy az országos ér­deknek megfelelően segítségünkre legyenek. Budapest, 1934. június 23. Lányi Áron a Nemzeti Munkahét vezetője Bernáth Aladár alispán intézkedései nyomán a járási főszolgabí­rók, polgármesterek, községek beküldték jelentéseiket, részvételi szándékukat az ünnepségre. Kántor Mihály cigándi tanító jelentéséből: Jelentem, hogy a cigándi és bodrogközi szőttesek korlátlan mennyiségben rendelkezés­re állnak. Ugyancsak készen vagyunk Cigánd község részéről a népi, nemzeti munkával kapcsolatos kedves és megkapó népszokásoknak a bemutatására. Fonó és gyékényszövést terveztünk, melyet a Gyön­gyösbokréta más csoportjai az aratás és szüret ünnepélyeivel egé­szíthetnének ki. A Szentistváni Hét alkalmából Budapesten volt a ci­gándi bokréta is, akkor a Néprajzi Társaság és a Bokrétaszövetség megállapodott abban, hogy bokrétaelőadást csak a Szentistván ün­nepségeken tartanak, ellenben a munkával kapcsolatos népszokások a Nemzeti Munkahéten mint szükséges kiegészítő részek éppen az ősfoglalkozások köréből bemutatásra kerülhetnek. Részünkről a munkára készen vagyunk. Cigánd, 1934. augusztus 24. Kántor Mihály Vitéz Lehoczky Lajos tokaji főszolgabíró jelentéséből: Tisztelettel jelentem, hogy a Nemzeti Munkahét megnyitó ünne­pélyén járásom területéről eddig Tokaj községből 10, Tárcaírói 6, Bodrogkeresztúrból 10, Olaszliszkáról 15, Erdőbényéről 10 egyén, ösz­szesen 51 személy jelentkezett, amely szám az ünnepély megkezdé­séig még emelkedni fog. A járás képviseletében Dessewffy György to­kaji lakos díszmagyarban fog megjelenni.

Next

/
Thumbnails
Contents