Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

Hivatkozva a f. évi január 25-én kelt 3263/1930. sz. hozzánk intézett megkeresésére hivatalos tisztelettel értesítem, hogy a helybeli fiókintézetünkhöz beosztandó Hetesi Mária okleveles védőnő részére folyó évi március l-jétől kezdődőleg bodrogkeresztúron egy szobából álló lakást s ehhez fűtést és világítást tudunk biztosítani. A magunk részéről örülnénk azon megoldásnak, mert helybéli fiókintézetünk március 1-től megkezdhetné intenzív működését, miután az erre a célra berendezett váró- és rendelőszobánk teljesen készen áll. Annak sem igen lenne akadálya, ha esetleg a szükség és a központi vezetőség úgy kívánná, hogy a fent nevezett védőnő hetenként egy-két napra a szomszédságban lévő Tokaj községbe szállna ki, az ottani kisegítő szolgálatra. Részünkről az volna a fő cél, hogy községünk olyan védőnőt nyerjen, aki állandóan a községben lakik, s működését mielőbb megkezdhesse. Bodrogkeresztúr, 1920. február 19. Sáray Béla községi főjegyző Az Országos Központ és a tokaji járási tisztiorvos intézkedésére a védőnő 3 napot Tokajban, 2 napot Keresztúron, 1 napot Bodrogkisfaludon töltött, de Keresztúrban lakott. (Zemplén megye Levéltára, Bodrogkeresztúr ir. 48211930.) 81. ÍNSÉGENYHÍTŐ MOZGALOM MEGINDÍTÁSA A TOKAJI JÁRÁSBAN Tokaji járás Főszolgabírájától valamennyi községi és körjegyzőjének. Értesítem jegyző Urat, hogy a M. Kir. Népjóléti és Munkaügyi Miniszter Úrnak az országos ínségenyhítő mozgalom megindítása tárgyában kiadott rendelete szerint minden olyan községben, ahol segítségre szükség van „Községi Segítő Bizottságok" alakítandók, melyeknek tagjait én nevezem ki és elnökletem alatt működnek. E bizottságoknak a cél érdekében egyik legsürgősebb teendője a gyűjtés megindítása lesz. E bizottságok hatósági és társadalmi tényezőkből állítandók össze községenként 8-10 taggal.