Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

nek Mészáros Jánost. A tisztviselői kar megköszöni a bizalmat. Az elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Takács Mihály, Dóci Mihály, Németh János velejtei lakosokat. Ezek megtörténte után az elnök kéri a jelenlévőket, hogy kívánságaikat adják elő. A kívánságok a következők: 1. Velejte község országút mentén fekszik, a falun keresztül való közlekedés a hatóságok nemtörődömsége folytán tűrhetetlenül rossz, annak következtében, hogy az országútról a Legénye-Mihályiba községen keresztül vezető útat, kb. 28 éve a helybeli gróf vette el és helyette a község megkerülésével adott útat. A leghatározottabban követeljük, hogy a Legénye-Mihályi állomásra vezető közút a régi állapotba állíttassék vissza a községen keresztül és a grófi parkon, mert a községből az elvett út folytán kijárás nincs. 2. A frontról hazatért katonák a legnagyobb nyomornak vannak kitéve, tüzelőfa, élelem, ruházat és lábbeli hiány miatt. Ennek következtében kérjük, hogy a grófi erdőből sürgősen ingyen kapjanak fát. A grófi erdőben, melynek vadjait eddig csak láttuk, élelem-hiány pótlására szabadon lőhessük. A népkormányt pedig tisztelettel kérjük, hogy a háborúban lerongyolódtak elláttassanak élelemmel, ruházattal, lábbelivel, melyhez önerejükből a mai drágaság közepette hozzájutni képtelenek. A grófi erdőből ingyen tűzifát a katonák részére azért kérünk, mert még most is csak uzsora áron lehet kapni, (egy szekér fát 20 napi munkáért, egy szekér korhadt tőke kiirtáson kívül 6 napi munkabér). A Sóskút használata a köznek. 3. A népkormányt tisztelettel kérjük, hogy a birtokreform végrehajtásakor tekintettel az itteni körülményekre, necsak termőföldhöz juttassa az arra jogosultakat, hanem osztandó birtokból építkezési területet is kapjanak, mivel Velejtén építkezni a lehetetlenséggel határos. Azonkívül osztassák ki közöttünk erdőterület is, hogy az építkezési fa és tűzifa beszerezhető legyen. A grófi kőbányába szabad bejárást kérünk és annak szabad használatát. A községi faiskolának legalább 2 hold területet, hogy a gyümölcs-tenyésztés felviruljon. 4. A gróf mint a lelkészet patrónusa nem teljesíti kötelességét, az épületek toldása, foldása mellett csak a község lakosai vagyunk és voltunk terhelve kézi és igás napszámokkal, sem a templom, sem a paróchiális lak nincs rendbe. Ennek folytán követeljük a patrónusi jogról való lemondást. A hagyomány szerint a kegyuraságért eltulajdonított terület visszaadása mellett ennek jövedelméből jó karban