Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)
II. rész A szabadságharctól 1950-ig
tenni. A pótlólag kért munkás osztagokra különösen azért van szükségem, hogy az aratás a netalán bekövetkező kedvezőtlen időjárás esetére - mely sokkal több munkáskéz foglalkoztatását teszi szükségessé — kellő időre befejezhető legyen. Jelentem, hogy Renfer Gusztáv legényei bérgazdaságában 2 db, Soltész Miklós legényei lakosnál 1 db aratógép van, melyeket teljes üzembe állítanak. Aratógépet a kisbirtokosok nem igényeltek, miután földjeik nagyon el vannak darabolva. Wirtsafter Arminné bodzásújlaki lakos kér használatra egy aratógépet oly feltétellel, hogy annak kezeléséhez értő embert is kapjon. Egyik községemből a másikba vagy járásomból más járásba egyetlen aratómunkás sem rendelhető ki, miután minden egyes munkáskézre helyben van szükség. Határozott meggyőződésem, hogy a lakosság összes munkaképes tagja éjt nappallá téve fog az aratási munkánál dolgozni, ha mégis akadna, aki restségből vagy rosszakaratból a munkától húzódoznék, vagy azt hanyagul teljesítené, úgy a községi munkabizottság és az ellenőrzést végző megbízottak által eredményes munkára kényszereszközök alkalmazásával fogom szoríttatni. (Zemplén megye Levéltára, Sátoraljaújhelyi járás főszolgabírójának ir. 3790/1916.) 63. BÚZA BÉLA KORMÁNYBIZTOS ZEMPLÉNI FŐISPÁN NEMZETI TANÁCSOK MEGALAKÍTÁSÁT ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT KÉRI Zemplén Vármegye Kormánybiztosától. Zemplén Vármegye területén megalakított valamennyi Nemzeti Tanácsnak. Közölni kívánom a Nemzeti Tanáccsal, hogy a népköztársaság kormánya Zemplén vármegye főispánjává kinevezett s megbízott a főispáni teendők ellátásával. Nehéz viszonyok között veszem át a vármegye vezetését. A múlt világ romjai s az épülő új világnak a kezdet nehézségeivel küzdő intézményei között kell megtalálni azt az utat, amely majd elvezet bennünket egy boldogabb korszakba: a népuralom teljességéhez. Ebben a nehéz munkában, a közös nagy ügy érdekében kérem a Nemzeti Tanács támogatását.