Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

ket, melyek az iskola létesítéséhez a vonatkozó miniszteri rendelet értelmében szükségesek, megtehesse. A szeptember 28-án tartott közgyűlésen a polgármester bejelentette, hogy az iskola szeptember hó 11-én megnyílt... Az igazgatón kívül csupán óraadó tanárok fognak alkalmaztatni. Az igazgató és a tanárok fizetéséről, az igazgató lakásáról gondoskodtak. A város tanácsát megbízta az iskola szervezeti szabályzatának és az ezzel öszszefüggő többi szabályzat és költségvetés előkészítésére, a polgármester elnöklete alatt bizottságot küldött ki. A törvényhatósági bizottság a képviselőtestület április 6-i határozatát, amely az iskola felállítását elhatározta, jóváhagyja. Helyteleníti azonban az igazgatói javadalmazást. Tekintettel azonban, hogy az iskola működését már megkezdte, így annak beszüntetése a beiratkozott tanulóknak és szüleiknek pótolhatatlan kárt okozna. A törvényhatóság meg van győződve ezen iskola szükséges voltáról és amellett foglal állást, hogy a már megnyitott iskola működését törvényes keretekben és alapon költségvetésileg biztosítja. (Zemplén megye Levéltára, Törvényhatósági Biz. jkv. 1911. 560-563. o.) 54. ÁRVIZEK PUSZTÍTÁSA ZEMPLÉNBEN 1913-BAN Részletek a kárbecslő és segélyező bizottság jelentéséből: Július hó 13-áról 14-ére virradó éjjel a Labore folyó rohamosan áradt s általszakítva gátjait, Nagymihálytól Lasztomérig ... elöntötte a réteket, szántóföldeket, kiszámíthatatlan károkat okozva. Amíg a július 14-i áradás Nagymihály városát megkímélte, nem kímélte meg az augusztus 2-i, mely már Őrmezőnél lépett ki a medréből, elöntve az őrmezői, laborcfalvai és nátafalusi határokat. Másodszor Topolyán alatt lépett ki és a vasút mentén zúdult neki a vasút felé eső városrésznek, elöntvén a Landesmann Vilmos gőzmalmát és villanytelepét úgy, hogy a villanyszolgáltatás több napig szünetelt... Sátoraljaújhelyre az első nagyobb víztömeg augusztus 7-én érkezett meg, amely az előző éjszakai felhőszakadástól amúgy is megdagadt Ronyva-patakot partjain túl duzzasztotta. A Csörgő felé vezető rétek rövidesen víz alá kerültek, az ár rohamos sebességgel közeledett Újhely felé, rémülettel töltve el a csörgői út mentén épült új házak lakóit. Néhány perc alatt víztengerré vált az egész vidék s a