Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

Felkéri továbbá a bizottság Miniszter Őnagyságát, hogy az utazóközönség kényelmének elősegítése és a forgalom emelés érdekében a Máramarosszigetről és Sianki felől Csap-Sátoralj aújhely-LegenyeMihályin át közvetlen kocsik kapcsolását elrendelni kegyeskedjék. Egyidejűleg átiratban megkeresi a törvényhatósági bizottság Szabolcs, Hajdú, Szatmár, Máramaros, Abaúj-Torna, Sáros, Szepes, Bereg, Ung és Ugocsa vármegyék közönségét avégből, hogy azok a kereskedelemügyi miniszter úrhoz e tárgyban hasonló szellemű feliratot intézzenek. Dókus Gyula alispán kérelme a kereskedelemügyi miniszterhez: Kereskedelemügyi Miniszter Úr! A mai napon tartott közgyűlésünkben a vármegyénk alispánja bejelentette, hogy az elmúlt hó folyamán Kassán az idegenforgalom emelése érdekében egy szövetkezet alakult, mely szövetkezet feladatát képzi hazánk természeti szépségeinek és nevezetesebb helyeinek a külfölddel leendő megismertetése. E cél eléréséhez az első lépést a vasúti összeköttetésnek az utazóközönség kényelmét szolgáló átalakítása fogja alkotni, ami főként új transversalis vonalak beillesztetése által fog történni. Alispánunk értesülése szerint a vasúti forgalomba legközelebb beillesztendő ilyen vonal lesz, amely majd Aradot Kassával köti öszsze, s amely összeköttetés a Miskolc-kassai vonal igénybevételével Nagyvárad-Debrecen-Miskolcon át terveztetik. Ezen új vonalkapcsolásnak ílyképpeni létesítése által Arad és Debrecen felől Kassára utazó, ill. a Tátra vidékét felkereső közönség vármegyénk területét csak igen kis darabon érintené. Minthogy azonban vármegyénk is bővelkedik természeti szépségekben és megtekintésre méltó történelmi nevezetességű helyekben, nemcsak a mi érdekünk, hanem az utazóközönségé is, hogy a rövidebb, Szerencs-Sátoraljaújhely-kassai vonal nem mellőztessék. Ezen kérdés megoldásának semmi sem áll útjában. A Sátoraljaújhely-kassai vonalrész elsőrangú vonal, akik mégis ennek elkerülésével a Miskolc-kassai vonalon át óhajtják az új kapcsolatot létesíteni, azok kizárólag csak azt hozzák fel érvül, hogy a Kozma és Szalánc állomások közötti vasúti hídnak nincs meg a kellő teherviselő képessége. Ez az érvelés azonban alaptalan, mert hisz annakidején Rákóczi hamvainak hazaszállítása alkalmával is ezzel érveltek a vonal ellen, és amikor azután az útirány mégis csak az lett, legnehezebb mozdonyokkal vonszolt és nagy pullmann kocsikkal ellátott vonatok