Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)
II. rész A szabadságharctól 1950-ig
kező napokon pedig Mád, Tarcal, Tokaj Sátoraljaújhely visszaesett szőlőit vizsgáltam meg. A visszaesett területeken a tőkék törpe lombúak, hajtásaik csalánosodtak, fodrosodott levelűek vagy egyáltalán ki sem hajtottak. Egyik-másik kisebb folton lombsárgulás tünete is mutatkozott. A tőke visszaesés ilyen egyforma jelenségei első látásra azt mutatják, hogy nem a föld feletti szervek valamely infectios betegsége, hanem a föld alatti szervek bántalmazottságából eredő életrendi zavar idézte elő a lombozat beteges, satnya fejlődését. A tömegesen fellépő egyforma jelenségek valamely általános pusztító azonos bántalomra engednek következtetni. A birtokosság csaknem kizárólag a múlt évi nagy szárazságnak tudja be a szőlők ez idei tömeges pusztulását. Teljesen figyelmen kívül hagyják azt a jelenséget, hogy a napsütés és a meleg egyformán ért minden területet, minden tőkét, s hogy a jól kezelt, gondosan megművelt területeken vagy bizonyos kisebb egészséges tőke csoportokban a múlt évi szárazság dacára igen szép, szinte buja növésű a tőkék fejlődése. Hogy az egész Hegyalján jelzett általános visszaesés okairól és kiterjedéséről helyes fogalmat alkothassanak, háromszáznál több szőlőt jártam be, ezek közül mindazokat, hol a talajban művelésben vagy telepítésben valamely különbség révén esetleg más bántalmazó jelenlétét lehetett feltételezni, alapos vizsgálat alá vettem. Tállya határában megvizsgáltam: Lipóczy Norbert úr Remete-dűlői 4 holdas, 10 éves döntésű, Riparia portalis alanyú zöld oltványokkal telepített szőlőjét, melyben mintegy félholdnyi területen szétszórtan mutatkozott a törpelombúság. A kiásott pusztuló tőkék alapján nyak részén fagyrepedési sebek folytán elhalást s több tőkénél mélyreható kapavágási sérülést találtam a tőke nyakon. Kovácsy Ferenc Galyagos dűlőben fekvő 16—18 éves vegyes alanyra, legkülönbözőbb oltásmódokkal létesített szőlőjében szórványosan mindenütt találtam visszaesett tőkéket. A kiásott tőkéken hibás, féloldali forradásokat, fagybántalmat, kapavágási sérüléseket észleltem. Görgey Gyula úr Tökösmály dűlőben fekvő 6 holdas szőlőjében ripária alanyú, 8-9 éves zöld oltványokból szórványosan pusztuló kiásott tőkéken fagy kapavágási sérüléket találtam. A pusztuló tőkék helyére pótlásul készített, s múlt évben homlított zöld oltványok satnyulását a túl hosszúra hagyott (180—200 cm-es) alanyrészen talált