Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

idézett elő, hogy csakis az időközben a községbe érkezett csendőrjárőr és előjáróság közbelépésével sikerült a komolyabb veszedelmet elhárítani ... Sajnálattal kell jelentenem, hogy a választóknak a választás színhelyén a törvény által megengedett korlátok között étellel és itallal való ellátása mind a két párt táborában oly verekedéseket idézett elő, hogy csak lovas és csendőr karhatalom igénybevételével volt a rend helyreállítható. Ezen verekedések közben négy ember szenvedett sérülést. Szinyei Merse István főispán karhatalmat rendelt ki a megyaszói kerületbe: Arról értesültem, hogy a megyaszói kerületben oly annyira izgatott a hangulat és oly nagymérvű a terrorizmus, hogy a választók szabad bevonulásának biztosítására a legmesszebb menő intézkedéseket kell tenni és hogy Monok, Csanálos, Sajóhídvég, Tiszalúc községekben katonaság nélkül nem biztosítható a rend, úgyszintén Taktaszada, Gesztely, Kisdobsza, Kesznyéten, Köröm, Hernádkak községekben csendőri asszisztencia kell ... Felhívom a főszolgabíró figyelmét, hogy a rendelkezésre álló lovasságot a holnapi napon az említett községekbe rendelje. A belügyminiszter karhatalmat rendelt ki a zempléni választásokra: Értesítem az alispán urat, hogy a kassai hadtestparancsnokságot megkerestem, hogy Megyaszóra egy gyalogszázadot és fél század lovast, Mádra fél század gyalogost, Olaszliszkára egy század gyalogost és egy század lovast, Nagymihályra egy század gyalogost, Sátoraljaújhelyre két század gyalogost és másfél század lovast oly utasítással szíveskedjen kivezényelni, hogy a Sátoraljaújhelyre kirendelendő lovasságból 30 lovas egyenesen Bodzásújlakra, 30 lovas Barancsra, végül 25 lovas Vilybe induljon. Dókus Gyula szabadelvű párti képviselő beszámolója, programbeszéde 1901-ben: Tisztelt Választó Polgártársak! Kedves Barátaim! A munkálkodó országgyűlés tevékenységét igen nagy részben vették igénybe azon törvényhozási intézekdések, melyeknek célja a szociális bajoknak, általában az anyagi és gazdasági helyzetnek lehető javítása. Előbbiek közé sorozom azt a törvényt, mely szabályozza a munkaadók és a munkások közötti viszonyt, továbbá a gazdasági munkásokról, a munkáspénztárakról, az erdőmunkásokról, a dohánytermelőkről, a hitelszövetkezetek létesítéséről intézkedő törvényeket, melyek hivatvák az Európa-szerte régóta megindult, de ná-