Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)
II. rész A szabadságharctól 1950-ig
ezen magasságban lesz a vízi művön a hatósági felülvizsgálat alkalmával a magassági jegy elhelyezendő. Az engedélyezett legnagyobb vízduzzasztás magasságának meg nem tartása esetén a vízmű tulajdonosa 300 Ft-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Az engedélyes tartozik az összes engedélyezett vízi műveket állandóan jó karban tartani, a malomcsatorna tisztítási és jó karban való fenntartási kötelezettségének mérve és aránya a malomcsatorna társaság jogosítványának igazoló határozatában van részletesen körülírva. Jogosított személyében beállott változás napjától számított 30 nap alatt az alispáni hivatalnál a vízikönyvbe leendő bevezetés végett 100 Ft-ig terjedhető pénzbírság terhe alatt bejelentendő. Báró Vay Sándor Zemplén vármegyei Golop községi birtokos engedélyt nyert Golop község határában az Ond patak jobb partján az engedély okirat kiegészítő tervei szerint létesített vízhasználati munkálatokra. Golop község határában az Ond patakból kiágazó malom csatorna jobb partján a golopi 59. sz. telekkönyvben 433. hrsz-on jegyzett birtokrészletben egy 3 örlőkőre berendezett vízimalom, a hozzátartozó vízi művekkel: malomzúgó árapasztó zsilippel, 3 db felül csapott vízi kerékkel. Vízműtani méretei a következők: a malomzúgó küszöbének függő magassága 112,99 méter. A vízi kerékre vezető nyílás szélessége 2,4 méter, az árapasztó nyílás szélessége 1 méter. Az árapasztó nyílás rekesztő táblájának felső éle lezárt állapotban 113,28 méter. Az engedélyezett vízmennyiség 519 liter másodpercenként. A vízduzzasztás magassága a malomzúgó zsilipjénél 113,28 méter. Sátoraljaújhely, 1897. március 29. Matolai Etele alispán (Zemplén megye Levéltára, Alispáni ir. 3203/1904. alapszámon.) 44. KÉPVISELŐVÁLASZTÁSOK, KORTESKEDÉSEK ZEMPLÉN MEGYÉBEN A SZÁZADFORDULÓ IDEJÉN A gálszécsi járás szolgabírójának jelentése a főispánhoz a néppárti korteskedésről:
