Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

Az egylet alapvagyona kamatozó államsorsjegyekbe vagy teljes hitelt érdemlő közintézeteknél helyezendő el. Feloszlása esetén az egész vagyon a közgyűlés határozata szerint csakis valamely helybeli zsidó felekezeti jótékony vagy művelődési célra fordítható. A választmány minden egyes tagjának jogában áll a számadás és pénztári könyvekbe mindenkor betekinteni. Minden alapító tag a választmány ajánlatára és az érdemeket szerzett egyének a közgyűlés által tiszteletbeli tagokká választhatók. Külföldiek csak a belügyminisztérium előleges beleegyezés mellett. Aki az egyletnek 50 Ft-ot adományoz, alapító tagnak tekintetik. Ha az alapszabályokban meghatározott célt és eljárást meg nem tartják vagy az egyleti tagok érdekeit veszélyeztetik, az egylet működése felfüggesztetik a kormány által. Ezen alapszabályok az egyletnek 1888. évi január hó 18-án tartott közgyűlésén elfogadtattak. Tomcsányi Adolf Grünfeld Ábrahám titkár elnök A belügyminiszter október 30-án hagyta jóvá a szabályzatot. (Zemplén megye Levéltára, Egyesületi alapszabályok 82. sz.) 38. JÓKAI 50 ÉVES ÍRÓI JUBILEUMÁT KÖSZÖNTÖTTE ZEMPLÉN MEGYE Mélyen Tisztelt Hazafi! A nemzet magához méltóan csak úgy cselekszik, ha azon fiainak, kik szolgálatában különösen pedig a közművelődés terén fáradtak: az elösmerés hervadhatatlan koszorúját a hála és elösmerés zálogaként nyújtja. Az irodalmi pálya az, amelyen a küzdelem és a fáradság a legtöbb, az elösmerés a legritkább, és ezért kétszeresen erős az, ki nemcsak hogy azon irányban vezető út kezdetéről vissza nem tér, hanem azon évek hosszú során áthaladva munkálkodik. Kétszeres érdem illeti azt, ki munkájában meg nem lankad, hanem dolgozva folyton újat teremt, mert a valódi hazafi a nemzet nagyságát munkálja és hálánkra érdemes. A győző hadvezér sikerét az ellen viszont győzelme, a politikus sikereit az idők viszonyai, a közgazdaság terén működő által elért