Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

I. rész A honfoglalástól 1848-ig

minemű ellenmondását mellőzzétek, és amazokat legyetek kötelesek mindig helyesnek és erősnek tartani, és tartozzatok megtartani. E jelen sorainknak erejével és bizonyságával éljetek, másként ne cselekedjetek! Jelen levelünk átolvasás után visszaadandó az előmutatónak. Kelt Pozsonyban, az Úrnak 1598-ig évében, márc. 10-én. Miksa Lippay kancellár és pecsétlenyomat. (A latin kiváltságlevelet Dongó Gy. Géza fordította magyarra. Zemplén megye Levéltára, Szirmay-Kazinczy-féle históriai iratok, Fase. XXIII. No. 45. 15. BASTA GYÖRGY NÉMET HADAINAK PUSZTÍTÁSA A HEGYALJÁN 1604-1605-BEN ZOMBORI HASZNOS PÉTER TARCALI JEGYZŐ LEÍRÁSÁBAN 1604. esztendőbeli Szent Mihály havában az Tiszántúli Diószegnél Petz János az Romay Rodolphus Császár hadának egyik részének főhadnagya 5000 lovas gyalogjával megveretett. Ez dolog miatt az Némettel való egyezségünk felbomla, az időtől fogva mind ez ideig mennyi változást, pusztulást szenyvedett országunk máig el nem felejtettük, és soha el nem felejthetjük. ... Minthogy pedig ez mi Városunknak is az több körül való helyekkel egyetemben az változásban része volt, nagy romlásban és kárvallásban forgott, mert mikor Basta György, kit az Rodolphus Római Császár derék erővel felső Magyarországban az Petz János hadának levágatása és az Magyaroknak Rodolphus Császártól való elszakadások következtében hadával alsó Magyar Országnak meghajtására indula, holott kétszer ízben az Magyarokkal megvíván bizonytalan győzelmet vett. Annak utána Cassât megszállván harmadnapig hiába lövette. Onnét Eperjeshez menvén az városban hadával bebocsáttatik. Eperjesről télben 1 februárii 1605. hirtelen hadával Tokaj segítségére alájőve, ez darab földet árvíz módjára elborította. Ez véletlen jövése Basta Györgynek Városunkbeli számos embereket megemészte, ez mellett marhánkat, jószágunkat itthon tapasztalván elvette, magunkat házunk népével egyetemben bújdosásba kergette, mely bújdosásban Tokajban lévő német ellenség miatt esztendőnél többig sanyargattattunk, házunktól távol lévén.