Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

elkobozták. Csak midőn az Akadémián kívül álló Kazinczy-alap bizottság elnöke gr. Dessewffy, jegyzője Bérczy Károly és több tagja meghalt, midőn néhai báró Eötvöshöz, mint az Akadémia elnökéhez, kit egyszersmind a Kazinczy-bizottság elnökének is vélt a közönség, mindennemű a Kazinczy-alapítványra vonatkozó igények intéztettek, az ő kérésére határozta el magát az akadémiai Igazgató Tanács, hogy e mondhatni gazdátlan alapítvány ügyének mibenlétét megvizsgálja, azt pedig, hogy kezelését is átvegye, a viszgálat eredményétől függeszté föl. Attól fogva hozzákezdett e minden irányban lebonyolított ügy tisztázásához - melynek zavarait nevelte az, hogy a volt jegyzőkönyvei, jegyzője halála után nem voltak feltalálhatók - az alapvagyon számadásait kezdettől fogva megvizsgáltatta és most kötelezettségének tartja az ügy tisztázását, rendezését folytatni és bevégezni. Ha ezt közelebb megteheti, értesíteni fogja Zemplén Megye Közönségét az eredményről. Maradván teljes tisztelettel Pesten 1872. november 6. A Tekintetes Közönségnek alázatos szolgái. (Zemplén megye Levéltára, Törvényhatósági Biz. ir. 33/1873.) 28. ZEMPLÉNI FELIRAT A KÉPVISELŐHÁZHOZ VÁMSZABÁLYOZÁS ÜGYÉBEN Mélyen Tisztelt Képviselőház! Nyílt és fájdalmas seb a haza testén az általános elszegényedés, országos pénzügyi állapotunknak zavara, s fóldmívelésünk, iparunk s kereskedelmünk hanyatlása. Ily állapotoknak közepette legfontosabb kötelességei közé tartozik az ország képviseletének, hogy módokról gondoskodjék, melyek a haza sebeit orvosolni, pénzügyi állapotait helyrehozni alkalmasak legyenek. A haza súlyos helyzete csak azon esetben lesz javítható, s a pénzügyi egyensúly csak azon esetben lesz helyreállítható, ha megfelelő nemzetgazdasági helyes pénzügyi vám és kereskedelmi politika léptetik életbe. Tekintve, hogy Magyarország, mint fóldmíveléssel foglalkozó állam majdnem teljesen gyár és kézműipar hiányában Arany János főtitkár Csengery Antal akadémiai másodelnök