Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

I. rész A honfoglalástól 1848-ig

mihályi Andrásnak a fia Imre, személyesen járulván a fenti konvent színe elé, mondotta, hogy ő a feleségét, akit paráznaságban talált, saját kezével, amint az oknál fogva érdemelte, megölte; miért is ha netalántán azért az emberölésért valaki bevádolni akarná, akkor ő ezt kész lesz elbeszélni a királyi felségnek, ha szükség lesz arra, mivel hogy annak az asszonynak megölésében senki más nem részes. (Magyar Országos Levéltár DL. 6350. Az oklevelet közli magyar fordításban Dongó Gy. Géza: Zemplén a Sztáray-kódexben. Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez XX. k. 56. o.) 6. GARAY MIKLÓS NÁDOR ÍTÉLETLEVELE AZ OLASZLISZKAI MESZES PUSZTA BIRTOKLÁSA ÜGYÉBEN, ÉS HATÁRJÁRÁS 1400-BÓL Mi Garay Miklós, Magyarország Nádora, kunok bírája emlékezetükbe ajánljuk és jelen levelünkkel tudatjuk mindazokkal, kiket ez az ügy érdekel, hogy Zemplén és Ung vármegyének nemesei előülésünk mellett Patak város közelében, Szent György hitvalló ünnepét követő hatodik vasárnap tartott közgyűlésekor, Korlátfalusi György, Lászlónak a fia fölállván következő előterjesztést tette: Miután tudomása van arról, hogy az ő Meszes nevezetű birtokára vonatkozó okmányai Zebenyei Györgynek, a Zebenyei Pál fiának birtokában vannak, tehát ezen okmányok hiteles másolatainak megszerzése céljából Bennünket arra kért, hogy Zebenyei Györgyöt ezeknek az okmányoknak előmutatására fölhívjuk. Zebenyei György bemutatja Béla királyunk kiváltságlevelét. ... Az első mezsgye vagy határjel kezdődik a Bodrog folyó mentén Liszka-Olaszi helység szomszédságában, Keresztúr helység felett, ennek napkeleti oldalán a Bortanyás nevezetű völgyben egy körtefa közelében, és fekszik ezen út mentén, mely Keresztúrból Patak felé vezet, s ezen mezsgye kőből és egy ezzel kapcsolatos fóldhányásból áll, melyektől kiindulva ugyanazon völgyön alább szállva és délfelé a Bodrogon keresztül haladva és ezt elhagyva mindig a Piskarostó mentén napnyugati irányban, azután pedig egy napkeletről elterülő erdő mellett halad, s aztán a határvonal délfelé irányulván a most említett erdő körül egy érhez jut, mely keletről a Feketetóból ered, és mely ér közönségesen Pasaga érnek neveztetik, mely éren a feketetói határvonal huszonkét lépésnyire túl menvén a már előbb nevezett Piskarostó mellett és pedig ennek déli