Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

I. rész A honfoglalástól 1848-ig

ző, s össze nem szerkeszthető kárhozatos tettekkel, sőt vétkekkel egybekötve megvetőleg gyakorolja. Ilyenek már melyeket a T. Ns. Vármegye eleibe orvoslás végett egész alázatossággal előterjeszteni akaratunk ellen is kénytelenek vagyunk elkövetkezendő környülállások, úgymint: 1- ször: Hogy az tilalmasokat, melyeket az T. Ns. Vármegye bölcs és atyai módon gondoskodó rendeléséből az igavonó marhák részére az e végre választott, s az Vármegye közhatározásánál fogva is megerősít­tetett mezei felügyelőség tenni s lejegyeztetni szokott, ámbátor ezál­tal semmi újítások nem történnek, mivel azokat Sátoraljaújhely vá­rosának minden renden lévő közönsége éppen ezen végre ily móddal rég esztendőktől fogva használja, teljességgel meg nem tartja, sőt vakmerően s erőszakosan felbontja. Amennyiben az Méltóságos Ura­ság fejős és csordabéli marháit, juhait az ily tilalmasoknak néki haj­totta, azt össze-vissza gázoltatta, és annyira semmivé tette, hogy azon tilalmasunknak is, melyet leginkább ugarláskor szoktunk hasz­nálni, már ez idén is többé hasznát nem vehettük, s aziránt már az reménység sem táplált. 2- szor: Midőn pedig az nevezett Ispány, másképp katonaviselt ember, a közrendet önmaga fejétől így felbontani törekedik, s képzelt színfo­gással élvén, s különös gondolatokat elméiben forgatván, az békésen legeltető városi cselédeket megháborítani bátorkodik, azokat minden igaz ok nélkül és az józan okossággal meg nem egyezően támadja meg, s lóháton tiszti hatalmát fitogtatván lövöldözésekkel is fenyege­tődzik, Isten káromlásban egyéb eránt is nagyon eláradott cselédeket oly botránkoztató és a természetet borzasztó káromkodásokért in­kább megzabolázni, mintsem annak követésére nékiek példát, ösz­tönt mutatni kellene, még maga megyén elől rossz példával, szidván a Teremtőt, az ily gonosz erkölcstelenségnek nem elhárítója, hanem tanító mestere. 3- szor: Sérelmesen veszi Sátoraljaújhely városának közönsége azt is, hogy az többször említett Méltóságos Uraság Ispánja az többi Közbir­tokos Urak, curialisták vagy taxás birtokosoknak földjeikről is az Uraság Majorjába az marhákat az maga kerülői által, kik több ideig az Inspectorátus rendelése s hatalma alá vettetnek, valának behajtván, a tulajdonosokon önkénye szerint való taxálást viszen végbe, sem a T. Ns. Vármegye határozásaira és rendeléseire, sem pe­dig az város közönséges intéseire nem ügyelvén.

Next

/
Thumbnails
Contents