Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

I. rész A honfoglalástól 1848-ig

Középszerű szakácsnénak Egy rendszerént való szakácsnénak minden ruházatjával együtt Egy minden szolgálatra alkalmatos kitanult inasnak ruhán kívül Középszerű tulajdonságú inasnak Utolsórendű inasnak Egy kitanult libériás hintós kocsisnak ruhán kívül Alább való hintós és igás kocsisnak Kisebb ostoros kocsisnak 16 12 10 Rft Rft Rft 20 15 10 20 30 Rft Rft Rft Rft Rft Jegyzés: hány esztendőre adódjon a cselédeknek a libéria, ennek a helybéli szokás szerint való meghatározása az igás kocsisoknak gubájok avagy szűrök pedig két esztendőre, egyéb ruhájok egy esztendőre adandónak határoztatik. Egy mezei gazdaságot folytató gazdának beleértvén ruháját, zsírozóját és fáját 30 Rft Egy nagy béresnek tartásán és ruháján kívül 8 Rft Kis béresnek tartásán és ruháján kívül 5 Rft Egy számadó kondásnak ruhán kívül 10 Rft Kondás bojtárnak 6 Rft Egy árendás számadó juhásznak, nem adatván néki semmiféle ruha 12 Rft Egész esztendőre fogadott juhásznak tartásán és ruhán kívül 8 Rft Nyári juhásznak tartásán és ruhán kívül 4 Rft Egy majorosnak ruházatját is beleértvén 25 Rft Uraság marhapásztorának, vagyis csordásnak ruházattal együtt 24 Rft Egy mezei kerülőnek ruházattal együtt 20 Rft Egy pompás mesterséges kerthez való kertésznek alku szerint Egy jól kitanult kertésznek 60 Rft Középszerű, jól kitanult kertésznek 40 Rft Közönséges kertésznek 30 Rft Jegyzés: a cselédeknek szegődménye, javadalma a helyeknek szokásához igazodik. A nőtelen cselédeknek ezentúl sem vetés, sem pedig a vetés helyébe pénz, avagy élet ne adattasson, sőt hogy az adófizető paraszt gazdák, ha feleséges cselédet tartanának is, annak sem vetést, sem pedig felváltásául egyebet ne adjanak. Akinek a fent írt