Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

I. rész A honfoglalástól 1848-ig

Az összeírást befejezvén Nagymihály mezővárosába távoztunk, hogy ott a Táncsics Ignác javait összeírjuk, tudakozódván Méltóságos Sztáray Mihály gróftól, akinek szolgálatába volt az előbb nevezett Táncsics Ignác, az ő tisztjei előmutatták nekünk a ruhaneműit, melyeknek leltára: 1- szőr: Fehér színű, új selyem mellék, arannyal kivarrva, 2- szor: Angol fejér, selyemmel kivarrott mellény, 3- szor: Félig-meddig kopott selyemmel kivarrott mellény, 4- szer: Finom lenvászon kicifrázott mellény, 5- ször: Aranygombos, kávészínű selyem mellény, 6- szor: Angol kelméből selyem bélésű, barna színű, új frakk, 7- szer: Selyemmel bélelt, gránát színű, új magyar köpönyeg, 8- szor: Ugyanolyan színű, más viseltes nadrág, 9- szer: Már rongyológó selyem nyakravaló, 10- szer: Bécsi hegedű tokostól, 11- szer: Magyar acélkardocska, 12- szer: Fekete színű szelence, 13- szor: Ócska selyem kalap, 14- szer: Széttépett haditérkép, 15- ször: Méltóságos Sztárai Mihály grófnál 10 német forint 20 krajcár hátralék, szegődményéből. Kazinczy Ferencnek ebben a vármegyében javai nincsenek, mert a két szőlő egyike Újhely határában, a Köveshegy őrzésben, a másik Sáros Nagypatakon, a Kácsárt szőlőhegyen az ő özvegy anyjáé, aki férje javainak haszonélvezője, de azt a két szőlőt is lefoglaltaknak jelentettük ki Újhely és Patak bírái, tanácsosai előtt. (Zemplén megye Levéltára, Törvényszéki iratok, Fasc. Jur. 106. Nor. 39.) 73. ESTERHÁZY KÁROLY EGRI PÜSPÖK UTASÍTÁSA A BÁBAASSZONYOK KÖTELESSÉGEIRŐL 1796-BAN Mi, Galántai Gróf Esterházy Károly, Isten Kegyelméből Egri Püspök, Fő Pásztori Hivatalunk kívánja, hogy azon vigyázásunkat, mellyel a lelkek üdvösségének munkálásában foglalatoskodni tartozunk, különösebben fordítsuk az olyanokra, akik még magokkal jót tehetetlenek, örök boldogságokat tulajdon igyekezetekkel nem kereshetik, ilyenek pedig naponként e világra jövő kisdedek és idétlen szülemények, melyekbe már az Isten a maga képére teremtett halha-