Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

A mai Miskolcot alkotó települések

Az 1950-es években 210 lakásos, emeletes házakból álló lakótelep épült az Új-teleptől délnyugatra eső hegyoldalon. 1953-ban megépült az Annabánya és Mártabánya közös termelés koncentrálására az Erenyőbánya üzeme, amely biztosította a lakosság szén igényét. 1968-ban azonban ezt az üzemet felszámolták, a dolgozókat pedig Lyukébányára helyezték. A bányát lefalazták, az épületeket pedig megvette az akkori „Tanácsi Vállalat", amely az egész terület átalakításával a „MIK Vállalat"-ot költöztette ide. Az 1980-as évek „átalakulása" folyamán, ezt a vállalatot, annak munkáslétszámát is csökkentették és az egyik épületet átadták az oktatási központnak. Az 1940-es években kb. a lakosság 30%-a volt bányász, 60%-a gyári dolgozó, a 10% egyéb foglalkozású, később, ahogy a termelés igényelte, úgy ingadozott az arányszám. Jelenleg Erenyő település lakosságának 70%-a nyugdíjas, 30%-a a dolgozó (magánvállalkozó, gyári dolgozó, egyéb alkalmazott). Pereces lakossága a kolónia megalakulásától kezdve folyamatosan növekedett. 1910-ben, már több mint 2300 fő élt a településen. Nemzetiségi megoszlásukat tekintve magyar, német, szlovák, cseh, lengyel, román anyanyelvűek alkották a település lakosságát. Ujdiosgyőr Ujdiosgyőr kialakulása és némileg Diósgyőrtől való külön élete szervesen összeforrt a Vasgyár történetével. Ujdiosgyőr, a vasgyári kolónia a vasgyár munkásainak települése volt, kialakulása után szinte azonnal olyan infrastruktúrával, közegészségügyi szolgáltató hálózattal, amelynek segítségével külön településként is működni tudott. Az újdiósgyőri kolónia tudatos, tervszerű építkezés eredménye, eklektikus stílusú, derékszögű utcarendszerrel rendelkező telep, kertvárosi jelleggel. A kolónia 1868-ban Diósgyőr közigazgatási területén, annak egyéb lakott részeként alakult ki. A kolónia igazgatását a gyárhoz tartozó egyéb területekkel, a Pocogóval, Perecessel együtt a helyettes bíró irányította. Már hat évvel a kolónia kialakulása után, 1874-ben mozgalom indult a kolónia önálló községgé fejlesztéséért. Borsod vármegye 1874. február 13-ai közgyűlésén foglalkozott először a Diósgyőr-újvasgyári lakosok kérelmével, majd határozat hiányában később újratárgyalták az ügyet és formai, valamint tartalmi hiányosságokra hivatkozva elutasították a kérelmet. A kolónia önállósulási törekvést azonban a negatív válasz ellenére tovább erősödött. 1893-ban, már az önálló településhez szükséges kincstári telkek megvételé-