Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

A mai Miskolcot alkotó települések

A várat 1431-ben egy időre Rozgonyi Istvánnak elzálogosították és így kikerült a királyi fennhatóság alól. 1440-ben Diósgyőr község városi rangot kapott, a várat pedig Albert király 1439-ben királynéi várrá tette, s mint ilyet feleségének, Erzsébetnek adományozta. Diósgyőr vára ettől az időponttól kezdve királynéi tulajdon 1490-ig, Mátyás haláláig. Mátyás király uralkodása alatt a vár Beatrix királyné tulajdona és ebben a korban számos olasz várnagy állt a vár élén. Az 1514. évi 2. és 3. tc. koronauradalomnak mondta ki Diósgyőrt, mégis 1515-ben zálogba került, majd később II. Lajos feleségének, Máriának adta. A királyné Pempflinger Sebestyént tette meg várnaggyá. Szapolyai János 1536-ban elfoglalta Diósgyőrt és Gyarmathi Balassa Zsigmondnak adta, aki Borsod főispánja lett, de 1540-ben Ferdinánd hűségére tért, s a király a várat minden tartozékával együtt 20 000 forintért rá és feleségére, Fánchy Borbálára valamint örököseikre íratta. Balassa azonban nem volt jó ura a községnek, fiatalmaskodásokat követett el és még a diósgyőri pálos kolostort is leromboltatta. Diósgyőr maga 1561-ben visszakerült a királyhoz, majd Fánchy Borbála 1563-ban végrendeletileg a királynak adományozta az uradalmat is. Nem sokáig maradt királyi kézen a vár és az uradalom, hiszen az örökös pénzzavarral küszködő Miksa 1564-ben 63000 forintért Perényi Gábornak adományozta az uradalmat. Perényi halála után felesége, Országh Borbála (Enyingi Török Ferencné) tulajdonába került. így az uradalom a Török-család és leányágon a Homonnaiak, Bedegi Nyáryak és a Hallerkői Hallerek birtoka lett. A mezőkeresztesi csata után a várat ugyan nem tudták bevenni a törökök, de Diósgyőrt feldúlták. A vár a zálogbirtokosok kezén lassan romlásnak indult - urai inkább az uradalommal törődtek, mint a várral - és egyre jelentéktelenebbé vált. 1602-ben, 1604-ben, 1608-ban, 1631-ben, 1649-ben is törvénycikkek foglalkoztak a vár siralmas helyzetével, de állagának javítása nem történt meg. A császáriak a 17. század végének harcaiban félgyújtották a várat, majd 1679-ben a kuruc csapatok is porig égették. A vár a kuruc kor és a Rákóczi-szabadságharc után rom lett. A kincstár az uradalom egy részét visszaváltotta a Hallerektől és zálogba adta gr. Erdődy Gábor egri püspöknek, majd 1755-ben a koronauradalom Grassalkovich Antalé lett. Az uradalom első úrbérszabályzata is tőle származott. A koronauradalom megszűntével (1878) a települések is önállókká váltakés 1886ban Diósgyőr területileg Felsőgyőrrel és Majláttal kapcsolódott össze.