Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc története

tonái. Ezekben a 2. Ukrán fronthoz tartozó 27. hadsereg csapatai voltak, amelyek ellenállás nélkül vonultak be a városba. Miskolc felszabadulása megtörtént, de a következő napon a város polgármestere, Gálffy Imre a szovjet katonai egységek parancsnokával, Mihajlov tábornokkal közös rendeletben tudatta a város lakóival, hogy Miskolc megszállt város lett, s minden ipari üzem, közüzem és vállalat tevékenysége alárendelődik a továbbvonuló szovjet hadsereg katonai igényeinek. A szovjet megszállás újabb súlyos szenvedéseket okozott a polgári lakosságnak. A felszabadított és megszállt városban az élet újraindítása, illetőleg a munka megkezdése a régi közigazgatási szakemberek túlnyomó többségének részvételével néhány napon belül elkezdődött. Miskolc a 20. század második felében 1949 augusztusára elkészült az új alkotmány, amely megfogalmazta, hogy „Magyarország a munkások és a dolgozó parasztok állama", tehát a társadalom vezető, meghatározó „eleme" deklaráltan megváltozott. 1946. február l-jétől az államforma köztársaság lett, amelynek a közigazgatási reformját az alkotmány elfogadása után hajtották végre. Ez azt jelentette, hogy Magyarországon a megyék száma 25-ről 19-re csökkent, s ekkor hozták létre a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyét Miskolc székhellyel. Ekkor született meg az államirányítás tanácsi rendszere, amely 1990-ig tartott. A 20. századnak ezt az időszakát közigazgatási szempontból a tanácsrendszer, gazdasági szempontból a tervgazdálkodás, társadalompolitikai megközelítésből a szocializmus építése időszakának, pártpolitikai szempontból pedig az egypártrendszer (állampárt ) négy évtizedes korszakának nevezhetjük. Az eltelt fél évszázad történetét sokféle szempont alapján és sokféle módon ítélik meg. Alábbiakban vázlatosan áttekintjük az ipari szerkezetváltozásokat, a mezőgazdasági termelés változásait, amelyeknek természetszerűleg megvolt a politikai, kulturális, életmódbeli vetülete is. Miskolc a 19. század végétől mindig és kínosan ügyelt arra, hogy a magyar városok sorában milyen helyen szerepel. A Trianonban meghozott döntéssel hat nagyváros (Szabadka, Pozsony, Temesvár, Nagyvárad, Arad és Kolozsvár) esett ki Miskolc elől, s így Miskolc lélekszámát tekintve a hatodik lett a magyar városok sorában. Budapest, Szeged, Debrecen, Kecskemét s még Hódmezővásárhely is megelőzte. 1949-ben már második helyre került, 1950-60 közölt lakossága pedig több mint 40 000 fővel nőtt. 1964-65-ben a városnak 163 600 lakosa volt. Az 1950-65 közötti természetes szaporodás 17 000 fő, a bevándorlók száma pedig ennek pontosan kétszerese volt. A vá-