Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc története

roson kívül Dembiiíski, Aulich, Klapka, Guyon, Kmety, Pöltemberg, Damjanich is megfordult. (Kossuth Lajost még 1840 augusztusában üdvözölhette a lelkes tömeg a Három Rózsa vendégfogadó előtt, aki az esti ünneplés után, másnap továbbutazott Pestre.) A mezőkövesdi csata után Ramberg osztrák altábornagy szállta meg Miskolcot. A második császári megszállást Görgey újabb bevonulása számolta fel egy rövid időre. Április végén a vármegye bizottmányi ülésén kihirdették a Függetlenségi Nyilatkozatot. Szemere május elején véglegesen elhagyta a várost, mert a trónfosztás után miniszterelnöknek nevezték ki. A következő napok aggodalomra adtak okot, mert megérkezett a kormány értesítése az orosz csapatok mozgósításáról. Paskievics herceg júniusban átlépte a határt, és ellenállás nélkül nyomulhatott Görömböly határáig. Az orosz fősereg zöme Miskolc körül helyezkedett el. A megszállók beszedték a fegyvereket, elfogató parancsot adtak ki a gerillák ellen, megszüntették a Kossuth-bankók forgalmát és új városi tisztségviselőket állítottak a hivatalokba. A közöttük kitört kolerajárvány miatt a korabeli feljegyzések szerint legalább ötezer áldozatát temették el. Ezután Görgey tábornok, aki Vácról jövet Alsózsolcánál ütött tábort, rövid időre visszafoglalta Miskolcot. A második orosz megszállásra a zsolcai csata után került sor, amikor a magyar haderő Tokaj irányába folytatta vonulását. Ez volt a „hosszú megszállás", ami július 24-től szeptember 2-ig tartott. Szeptember közepén pedig már megkezdték a volt honvédek büntetősorozását a császári seregbe. Az október hatodikai kivégzéseket nagy szomorúsággal fogadta Miskolc lakossága. A behódolás lassan megtörtént, de a szabadságharc eseményei igen mély nyomokat hagytak az élőkben. Az 1860-1880-as évektől számíthatjuk a ma ismert városkép kialakulásának kezdetét, a modern városfejlődés megindulását. 1859-ben Miskolc bekapcsolódott a vasúti forgalomba, 1868-ban felépült a diósgyőri vasgyár, 1897-től indult el a villamosforgalom az országban másodikként. A pénz mozgása, az ipar és a közlekedés fejlődése hatott a művelődés és intézményrendszer kialakulására, illetve átalakulására. Igaz, hogy az 1878-as árvíz hatalmas károkat okozott, de „elseperte" a régi várost, s megteremtette egy új nagyváros kiépítésének lehetőségeit. Az 1895-ben elfogadott városrendezési tervnek megfelelően több közintézmény, szobor, tér, útszakasz kiépítése valósult meg. Felépült a Városháza, a Megyeháza, elkészült a Tiszai és Gömöri pályaudvar, létrejött a Népkert, ahol Erzsébet királyné szobrot kapott, megszületett a városi fürdő és az előtte lévő rész térrendezése, ahol Kossuth