Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc története

Miskolc magisztrátusának (tanácsának) a többsége a 16. században már a kézműves-iparosokból került ki. A nagyszámú nemesi csoport a jobbágytelkek felvásárlásával kezdett behúzódni a váruradalom városába. A 15. század végén Miskolc harmincat meghaladó kiváltságlevéllel rendelkezett, s mivel egy-egy ilyen jogbiztosító okirat megszerzése nem volt olcsó mulatság, a szakemberek arra következtetnek, hogy a lakosság vagyoni helyzete sem lehetett nagyon rossz. A középkor végére virágzó mezőváros a 16. század közepétől nehezebb évtizedeket élt meg. A „hatalmasságok" éppúgy pusztították, mint a járványok, vagy természeti csapások. Miskolc és Diósgyőr vidékére a megpróbáltatás napjait hozta az 1514. évi parasztháború, de komoly harcok itt nem folytak. Miután Bakócz Tamás kihirdette a pápai bullát, a parasztság lelkesen indult a keresztes háborúba. A vidéki gyülekezőhelyek egyike Szikszón volt. A csapatok vezetői közül Kecskés Tamás Aszalóról, Mészáros Lőrinc pedig Megyaszóról származott. Az országszerte kialakuló zavargások feszültséget okoztak vidékünkön is. A nemesek az érsek nyomására megkezdték a csapatok szétoszlatását. Bebek János Szendrőn szervezte a nemesi sereget, amely Eger mellett vereséget szenvedett. Nyár elejére azonban a nemesség úrrá lett a helyzeten, leverték Hevesnél a felkelők seregét. A kettős hatalom időszaka A mohácsi csatavesztés után Miskolc a kialakult kettős királyi hatalom hatása alá került. Ennek jegyében szerepe felértékelődött, hiszen országos jelentőségű esemény színhelye a város. A Ferdinánd király pártján álló 13 vármegye küldöttei 1526-ban, majd 1541-ben részleges országgyűlést tartottak az akkor még katolikus avasi templomban. A királyhoz való csatlakozásról döntöttek. A Szapolyai és a Ferdinánd pártiak viaskodása viszont komoly áldozatokkal is járt. Ekkor pusztult el a tapolcai bencés apátság, amelyben a Miskolcot alapító nemzetség tagjainak hamvai nyugodtak, s velük együtt pusztultak műkincsek, várostörténetünk legkorábbi dokumentumai: oklevelek, adománylevelek, a Miskolc nemzetség addigi gondozott iratai is. Miskolc ezért egyike azoknak a magyarországi városoknak, amelyek nem ünneplik, nem ünnepelhetik alapításuknak évfordulóját. A bencés monostor helyére máig csak közvetett jelek utalnak, eredményre vezető régészeti feltárás nem tudta igazolni a feltételezéseket. A nagy számban előkerült leletek csupán sejtetik egy jelentős középkori település ma-