Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

és a város bizalmát továbbra is élvező Szentpáli polgármester megerősítése mellett megválasztotta első főispánját is Kubik Béla személyében. A vármegyétől való szétválás jogi és gazdasági részleteinek lezárulását követően I. Ferenc József 1909. május 11-én írta alá a törvényhatósági jogú Miskolchoz intézett uralkodói leiratát. Az önállósodás folyamata ezzel lezárult, melyet Miskolc lakói lelkes ünnepléssel fogadtak. 1993-ban ezt a napot Miskolc város napjának nyilvánították. Az I. világháború és az azt követő forradalmi mozgalmak alatt sajnálatosan megakadt a város fejlődése. A város jogállása ezt követően a Horthy-korszakban lényegében változatlan maradt, ugyanakkor jelentősen gyarapodott és sokszínűbbé vált (specializálódott) a város hatósági és hivatalszen>ezete. Az 1920-as években Miskolc város tanácsa közel 300 főt foglalkoztatott, szervezetét 6 ügyosztály (közigazgatási, gazdasági, adó- és pénzügyi, kulturális és szociálpolitikai, városbírósági valamint jogügyi osztály), valamint számos szak- és segédhivatal (egészségügyi személyzet, mérnöki hivatal, főpénztár, levéltár stb.) alkotta. A két világháború közötti Miskolc fejlődése összeforrt az 19221935 között folyamatosan polgármesteri teendőket ellátó Hodobay Sándor nevével. A lelkiismeretes városatya sokrétű várospolitikai koncepciót dolgozott ki és valósított meg, nevéhez fűződik a város számos kommunális beruházása (csatornázás, vízvezetéképítés), bérlakás-építési program a megnövekedett lélekszám megtartására (ekkor jött létre például az először 120 lakásos Hodobay-telep, az első munkáslakás-negyedek), a Búza-téri vásárcsarnok, a selyemréti strandfürdő, és még számos ma is meglévő szociális, oktatási intézmény (iskolák, rendelőintézetek). Hodobay mellett sokat tett ekkor a városért az 1926-ban beiktatott főispán, Mikszáth Kálmán is. A második világháború idején Miskolc törvényhatósága is egyre inkább a központi politikai akarat befolyása alá került, és - például Szlávy László polgármestert - súlyos felelősség terheli a mintegy 16 ezer fős városi és megyei zsidóság deportálásáért. A 132. oldal alsó képaláírás helyesen: Lévay József Muzeális Könyvtár könyvritkaságai