Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc város önkormányzata

szített) „helyi önkormányzatokról" szóló 1990/65. tc.-et. A tanácsrendszer évtizedei alatt generációk szoktak hozzá, hogy a „fontos" dolgok úgyis Budapesten dőlnek el, a helyi szerveknek legfeljebb szúk mozgástér, illetve a végrehajtás feladata marad. Éppen ezért az önkormányzati törvény ösztönözni kívánja a lakosságot, hogy helyi érdekű ügyeit igyekezzen önállóan intézni, azokhoz kezdeményező módon hozzáállni. A jogszabály szövege ugyanis nem sokat ér, ha a polgárok nem ismerik fel az önkormányzat adta lehetőséget, vagy nem tulajdonítanak annak jelentőséget. A törvény alapelvként szögezi le az önkormányzáshoz való jog védelmét, valamint azt, hogy a helyi önkormányzás lehetővé teszi a választópolgárok helyi közössége számára, hogy önállóan és demokratikusan intézze a „helyi érdekű közügyeket". Az országgyűlés, illetve a kormányzat pedig megteremti a (jogszabályi és gazdasági) feltételeket az önkormányzatok működéséhez, „előmozdítja a közhatalom demokratikus decentralizációját". S hogy mire ad lehetőséget az önkormányzás? A törvény egyértelműen és világosan fogalmaz: „A helyi önkormányzat [...] önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért." Vagyis az önkormányzat mozgástere rendkívül széles a helyi közösség ügyeinek intézésében, annak keretet csupán az ország törvényeinek, az Alkotmánybíróság határozatainak, mint magasabb jogszabályoknak a tisztelete szab. A helyi önkormányzatok a Magyar Köztársaság alkotmányos rendszerében ezáltal alkalmasakká váltak arra, hogy érvényre juttassák a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, a nyilvánosság előtt juttassák érvényre a helyi lakosság akaratát. Az önkormányzás megvalósítására a jogszabályok pontosan megfogalmazzák a helyi önkormányzatok létrehozásának menetét. (Miskolc vonatkozásában erről Id. alább.) Valamennyi település rendelkezik saját „parlamenttel", legfőbb döntéshozó testülettel, melyet közgyűlésnek nevezünk. A közgyűlés tagjait a lakosság demokratikus módon (közvetlenül egyéni választókerületekben, illetve politikai szervezetek, pártok által állított listák alapján) választják. Az önkormányzat irányítója, a közgyűlés határozatainak végrehajtásáért felelős személy a polgármester. A polgármestert 1990-ben a közgyűlés, egy 1994. évi törvénymódosítás óta pedig közvetlenül a lakosság választja. A városi önkormányzat ügyeinek intézésére szakhivatalokat állít fel. Az egyes települési önkormányzatok tevékenységét - értelemszerűen a megyei jogú városok kivételével - a megyei önkormányzatok fogják össze.