Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc város önkormányzata

Miskolc város önkormányzata Talán még sokan ma sem tudják, illetve nem tulajdonítanak jelentőséget annak, hogy a demokratikus állami berendezkedés nemcsak az országos jelentőségű hatalmi ágakban, illetve intézményrendszerben nyilvánul meg, hanem szűkebb lakóhelyünkön, „helyi" méretekben is. Az önrendelkezéssel, az önkormányzással kapcsolatos felfogás éppen úgy a polgári átalakulásért folytatott - jórészt 19. században kibontakozott - politikai küzdelem eredménye volt, mint a népképviselet, vagy a felelős kormányzás eszméjének elterjedése, illetve az azoknak megfelelő intézmények (a nép által választott parlament, illetve annak felelős kormányzat) létrejötte. Az önkormányzat múltja Miskolcon Az önkormányzat gondolatkörének előképei már az ókori városok (városállamok) irányító testületeiben, vagy épp a középkori, földesúri fennhatóságtól független, csak a királyi hatalomnak alárendelt városok „senatus"aiban is kirajzolódtak. A 18-19. századi Magyarországon, ugyanúgy, mint a középkor folyamán egy település önállóságának záloga a királytól elnyert (később országgyűlés által is megerősített) szabad királyi városi cím volt. A szabad királyi városok rendszere lényegében a középkorban jött létre, a török hódoltság után alig került sor a kiváltságolt települések számának növelésére. A 19. század elejére ugyanakkor teljesen megváltozott az ország településszerkezete a középkorhoz képest: számos szabad királyi városi címmel rendelkező település jelentéktelenné vált, lakosainak száma csökkent, míg számos (például alföldi) mezőváros dinamikusan fejlődött lélekszámban, és a regionális központi szerepet illetően egyaránt. Ez utóbbi, szabad királyi városi címért harcoló mezővárosok sorába tartozott az országos jelentőségre szert tett Miskolc is. Az önkormányzásnak ugyan ekkor már voltak bizonyos hagyományai: Nagy Lajos király idején már bizonyítottan bíró és választott tanács állt a település élén, ítélkezett lakói birtokpereiben. A 16. században, a hódoltság peremvidékén fejlődő, közben református hitre tért Miskolcon már a város (fő)bírája mellett 24 tagú tanács intézte a helyi ügyeket. A 17. század végétől egyre sokrétűbbé válnak a városi tanács ügyintézését dokumentáló írott források, egyértelműen kitűnik belőlük, hogy - bár a település földesúri fennhatóság alatt állott - viszonylag széles azon tevékenységi körök listája, mely-