Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc természetföldrajzi jellemzői

Csabai kapu, távolabb Szilágyi Dezső utca, észak-déli vasútvonal). Az Avas dél - ahol a legnépesebb lakótelep is épült - a leglankásabb. A hegynek három szintje van nyugatról kelet felé. Legmagasabb része az Avas-tető vagy Avas-hát, a keleti lépcsős lejtő az Avas-oldal, és az országúttól a pályaudvarig, északon egészen a Szinváig nyújtózik az Avas-láb, ami valójában a Szinva hordalékkúpja. A hegyet felépítő kőzetek a harmadidőszakban rakódtak rá a Bükköt alkotó üledékre. A Bükköt alkotó keményebb, merev üledék vetők mentén feldarabolódott. A vetők által körülzárt tábla északnyugati része megemelkedett, délkeleti része megsüllyedt. Ez az oka az Avas aszimmetrikus megjelenésének. Az Avast alkotó üledék eredete A miocénban tengeri üledék rakódott le. Ez az üledék agyagpalából és homokkőből áll, amire a miocénban agyag, riolittufa és andezittufa rakódott. Ezt az andezitos-riolitos tufát a pliocén végén és a pleisztocén elején az ŐsSajó kavicsos hordaléka betakarta. A Bükk emelkedett, a Sajó árka süllyedt, közben az Avas alapját képező tábla alig mozdult. A folyó a lejtőviszonyok változása miatt keletebbre költözött. A váltakozó üledékek különböző szemcseméretűek. A nagyobb szemcseméretű kőzetek (kavicsréteg, homokkő) vízáteresztők, SLZ apró szemcséjű kőzetek (agyag) nem engedik át a vizet, tehát vízzáró rétegek. A víztartó rétegek átengedik a lehulló csapadékvizet, ami a vízzáró réteg fölött felhalmozódik. Az agyagos réteg vízzel érintkező része átnedvesedik, csúszóssá válik. A nagytömegű víztartó réteg az átnedvesedett csúszós vízzáró rétegen a gravitáció hatására mozgásba lendül, és lecsúszik. Ez a lejtőcsuszamlás, vagy suvadás, ami akár völgyek elgátolódásához és tóképződéshez is vezethet, mint az Ózd melletti Arló határában. A csapadékos időszakok idején alakultak ki az Avas suvadásai. A suvadás veszélye ma is fenn áll, ezért érdemes védekezni ellene. A suvadás elleni védekezés egyik formája az Ifjúság út jobb oldalán figyelhető meg, a Szentgyörgy és a Szabadságharc utca közötti szakaszán, az Avasi Gimnázium alatti lejtőn. A lejtésre merőleges betonvályúkat építettek, amik összegyűjtik a lehulló csapadékot, így nem nedvesedhet át a víztartó réteg. A betonvályúk nemcsak a csapadékot vezetik el, hanem a meredek lejtőt is megtámasztják. Az Avas hegy legnagyobb része ma beépített terület, aszfalt és beton fedi. Ezt az irdatlan tömeget egy likacsos, porózus kőzet, a riolittufa tartja. Elődeink szívesebben „építkeztek" a felszín alatt, borospincéket ástak a könynyen faragható tufába.