Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)
A város jelképei, nevezetes épületei
A város jelképei, nevezetes épületei Miskolcnak - mint a többi, hasonló jogállású településnek - a törvényhatósági jogú várossá alakulásáig, azaz 1909-ig hivatalosan nem volt címere. Az ekkor Ferenc József által adományozott címer fő részén, a pajzson Szent István király mellképe látható, míg a pajzs fölött elhelyezett sisak oromdísze egy szőlőíurtöt és búzakalászokat tartó hajdú. E címert griff és oroszlán címertartók egészítik ki. A címer kialakulása Városunknak a legkorábbi, évszázadokon keresztül használt régi jelvénye egy királyfej volt, egyik oldalán csillaggal, a másikon félholddal, s körbefutó felirattal: SIGELLUM CIVITATIS MISKOLCZ (= Miskolc város pecsétje). A 14. század közepétől, végétől a 17. század végéig ez marad a jellemző címerképünk. Városjelvényünk a 17. század végén megváltozott. Előbb egy teljes, álló királyalak formálódott belőle, majd később egy katonaruhás hajdú lett, kezében búzakalásszal és szőlőfürttel. A változás okát nem tudjuk. A szakértői vélekedések egy része a pecsétmetszőt okolja, aki valami indokkal torzított. Mások szerint ez aligha képzelhető el, hiszen a címer az önigazolás és így a megkülönböztetés jele, ezért alapvető elvárás, hogy arra hasonlítson, akit megformáz, vagy akit gondolnak rajta. 1793-ban a város közgyűlése megdöbbenéssel konstatálta, hogy a városnak négy pecsétje is volt, holott csak egyet használhattak. Ezért közakarattal elrendelték, hogy az 1727-ben készült pecsétet meg kell tartani, a többit pedig megsemmisítették. A város címerének a 20. században volt a legváltozatosabb, legizgalmasabb a története. 1909-1949 között tehát a királyfejes címert használták. Ezt követően két évtizeden keresztül nem volt (legalábbis használatban nem volt) városi címer. 1965-ben a „Miskolc 600 éves város" elnevezésű ünnepségsorozatra megjelent a királyfejes címer, de nem került hivatalosan használatba. Miskolc Város Tanácsa az 1970-es évektől többször is foglalkozott a címer és zászló kérdésével, majd megszületett az új változat. Eszerint a címerpajzs (amely ,,elbarokkosított" tárcsa-pajzs) alsó felébe visszakerült a királyfej, egyik oldalán csillaggal, a másikon pedig szőlőfürttel. A felső vörös mezőben megjelent az „azbesztruhás munkás", vagyis a kohász alakja.